A Kubai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti kulturális kapcsolatok ma egyre erősebbek, amint azt a két ország ágazati tisztviselői és értelmiségijei közötti legutóbbi találkozók is bizonyítják.

Tegnap az Orosz Írószövetség és a Kubai Írók és Művészek Szövetségének (UNEAC) elnökségének képviselői Havannában tartottak találkozót a kulturális kapcsolatok erősítése és számos közös projekt előmozdítása érdekében.

Az UNEAC sajtóközleménye szerint ezt az eredményt egy tárgyalásokkal, zenével, költészettel és nevetéssel teli délutánon érték el.

Az eseményen részt vett Marta Bonet, a szervezet elnöke, Magda Resik alelnök, és Jorge Núñez, az UNEAC nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, továbbá Alberto Marrero költő is.Kubai írók és zenészek is csatlakoztak az eszmecserékhez, melynek a fővárosban található UNEAC székház Villena terme adott otthont.

Az Oroszországból érkezett látogatók az elnökkel folytatott beszélgetésük során hangsúlyozták, hogy a cél olyan együttműködési megállapodások létrehozása, amelyek konkrét lépéseket tesznek a közös művészeti és irodalmi élet előmozdítása érdekében.

„Javaslatot tettünk egy közös antológia kiadására, amely kortárs kubai és orosz szerzők verseit tartalmazza, kubai művészek illusztrálásával.

Vlagyimir Putyin elnökünk azt mondta, hogy a világ minden tájáról érkező íróknak baráti viszonyt kell ápolniuk egymással, és ebben teljesen igaza van.

Ebben az összefüggésben pedig Kuba elsőbbséget élvez.

Történelmi kötelékek kötik össze kultúráinkat, és egy olyan barátság van közöttünk, amely átível mindkét nemzet számos alkotójának munkásságán és azon keresztül vetül ki a jelenre.”

– Nyilatkozta Natalia Shujno orosz író, újságíró és dokumentumfilm-rendező.

Alekszandr Ponomarjov író és énekes pedig emlékztetett, hogy 2026-ban az egész progresszív emberiség ünnepli a Szovjetunió Hőse címet is elnyert Fidel Castro főparancsnok centenáriumát.

„Éppen ezért például hoztunk kubai testvéreinknek fotókat és videókat Fidel Castro murmanszki látogatásáról (1963. április).

Ezen anyagok egy része kiadatlan, és most egy közös könyv kiadását javasoltuk.”

- Fogalmazott Ponomarjov.

Bonet üdvözölte a kezdeményezést, és háláját fejezte ki a lehetőségért, hogy tovább erősíthetik a kulturális kapcsolatokat Oroszországgal.

Megjegyezte, hogy sok kubai művész és író szoros kapcsolatot érez Oroszországgal és ezt munkásságuk is tükrözi.

Resik pedig hangsúlyozta, hogy az UNEAC számára nagy jelentőséggel bírnak éppúgy mint múltban a Szovjetunióval, úgy a mai Oroszországgal fenntartott kapcsolatok.

„Sok művészünkre hatással volt a szovjet és az orosz művészet.

Egy nagy generáció tanult ott, köztük a Nemzeti Zenei Díjjal kitüntetett Frank Fernández, aki a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban folytatta felsőfokú tanulmányait, ugyanígy sokan mások, akik szintén szovjet professzorok óráin tanulhattak.”

- Emlékeztetett Magda Resik.

Mindkét fél kifejezte háláját a kulturális kapcsolatok örökségéért, amelyet nemzeteikben megőriztek, és egyetértettek a csereprogramok további erősítésének fontosságában.

Forrás: Prensa Latina / Latin-Amerikai Hírügynökség

© Juhász Norbert