Marco Rubio amerikai külügyminiszter kifejezetten kizárta Kubát a pusztító "Melissa" hurrikán által sújtott karibi országoknak küldött humanitárius segélyből.

Ez a döntés szöges ellentétben áll a szigetországnak a hasonló helyzetekben történő magatartásával, nemzetközi orvosi szolidaritási történetével, amelynek egyik legjellemzőbb gesztusa a "Katrina" hurrikán után közvetlenül az Amerikai Egyesült Államok népének szólt.

Roberto Morales Ojeda, a Kubai Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja, a Párt Központi Bizottságának szervezeti titkára közösségi oldalain is kommentálta e döntést:

„Marco Rubio külügyminiszter nyilatkozata a "Melissa" hurrikán áldozatainak nyújtott segítségnyújtást illetően felháborító.

Ha ez a kormány valóban elkötelezett lenne népünk támogatása mellett, feltétel nélkül feloldotta volna a több mint 60 éve ránk kényszerített bűnözői gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádot, amelyet kormányuk példátlan mértékben fokozott, és eltávolított volna minket a terrorizmust támogató államok hamis listájáról, (SSOT-lista) ahová soha nem lett volna szabad felkerülnünk.”

Rubio még szerdán, a közösségi médiában is bejelentette, hogy kormánya mentőcsapatokat és létfontosságú ellátmányt küld a "Melissa" hurrikán által sújtott karibi országok megsegítésére.

Üzenetében konkrétan megemlítette az ebben részesülő országokat:

Jamaicát, Haitit, a Dominikai Köztársaságot és a Bahamákat, szándékosan kihagyva Kubát, amely szintén súlyos károkat szenvedett.

Trump legfőbb diplomatája történelmileg ellenséges álláspontot képvisel, és szankciókat támogatott a kubai néppel szemben.

Míg az Egyesült Államok más országokba bőséggel juttatja segélyeit, Kuba komor helyzetről számol be: jelenleg több mint 3,5 millió ember áram nélkül, több mint félmillió embert evakuáltak, házak omlottak össze, és a hurrikán után elöntötte a mezőgazdasági területeket a víz, de a kormányzat által vezetett helyreállítási stratégiában mindenekelőtt az életvédelem áll a középpontban.

A Henry Reeve-csapat: Kuba segítő keze a világnak

Washington döntése éles ellentétben áll Kuba évtizedek óta tartó orvosi együttműködési politikájával.

2005 szeptemberében, - közvetlenül a "Katrina" hurrikán pusztítását követően az Egyesült Államokban -, Fidel Castro akkori államfő létrehozta a Henry Reeve Nemzetközi Kontingenst, amely katasztrófahelyzetekre és súlyos járványokra szakosodott orvosokból áll.Ez az orvosi testület, amelyet egy amerikai dandártábornokról neveztek el, aki a 19. században Kuba függetlenségéért harcolt, egyértelmű céllal alakult.

A Kubai Forradalom történelmi vezetője azonnal 1586 egészségügyi szakembert és 36 tonna orvosi felszerelést ajánlott fel George W. Bush kormányzatának a New Orleans-i áldozatok megsegítésére.

A Bush-kormányzat viszont „logisztikai kihívásokra” hivatkozva elutasította a segélyt.

Ez a gesztus azonban egy olyan brigád hivatalos megszületését jelentette, amely később globális humanitárius szereplővé vált.

Azóta a Henry Reeve közel 8000 szakembert vezényelt 22 országba 16 árvíz, 8 hurrikán, 8 földrengés és 4 súlyos járvány, köztük a nyugat-afrikai ebola és a COVID-19 következményeinek enyhítésére.

E munka elismeréseként a brigád 2017-ben megkapta az Egészségügyi Világszervezet Dr. Lee Jong-wook közegészségügyi díját is.

Egy geopolitikai határokon átívelő ellentét

A Katrina hurrikán és most a Melissa hurrikán okozta válságra adott válaszok napnál is világosabban megmutatják mi számít prioritásnak a két ország politikájában.

Az egyik oldalon egy hatalmas államszövetség áll, amely politikai nézeteltérések által vezérelve úgy dönt, hogy kizár egy rászoruló országot a katasztrófaelhárítási programjából.

A másikon egy kis sziget áll, amely még a tartós gazdasági blokád ellenére is intézményesítette a szolidaritást, és ingyenes segítséget kínál nemzetiségre való tekintet nélkül, még azoknak is, akik a történelem folyamán mindig elutasították azt.

Ezt az elvet Fidel Castro szavai foglalják össze, amikor 2005-ben felajánlotta Kuba segítségét az USA felé:

„Megtiszteltetés lenne számunkra, ha elküldhetnénk orvosainkat...

Százas csoportokban szállíthatnánk őket légi úton, és az engedély kézhezvételétől számított 12 órán belül megérkezhetnének.”

Eközben egy Katrina-túlélő tapasztalata az érem másik oldalát tükrözte:

„Hol volt a kormányunk? Hagytak minket meghalni.”

– Írj egykor a People Dispatch.

Emberségről szóló lecke válság idején

A „Melissa” hurrikán által a Karib-térségben okozott pusztítás minden eddiginél jobban megköveteli a politizálástól mentes nemzetközi együttműködést, ha valóban az emberek a legfontosabbak.Kuba kizárása az amerikai segélyekből nemcsak kétszeresen fosztja meg népét létfontosságú erőforrásoktól egy válság közepette, hanem figyelmen kívül hagyja egy olyan ország történelmét is, amely újra és újra segítő kezet nyújtott.

Mindez a legjobb bizonyíték arra, hogy a szolidaritás erősebb válasz lehet.

Az elutasításból született Henry Reeve Brigád élő bizonyítéka annak, hogy az önzetlen segítségnyújtás önmagában is a diplomácia egyik formája.

Fotók: cubadebate.cu

© Juhász Norbert