Fél évszázaddal ezelőtt, 1976. augusztus 9-én rabolták el Buenos Airesben Jesús Cejas Arias és Crescencio Galanena Hernández kubai diplomatákat.

A két fiatal diplomata a későbbi vizsgálatok szerint egyértelműen a Condor-hadművelet keretében működő katonai diktatúra elnyomó gépezetének áldozatává vált.

A Kubai Külügyminisztérium az évfordulón megemlékezett mártírjairól, és megerősítette elkötelezettségét a forradalmi diplomácia öröksége és Kuba szuverenitásának védelme mellett.

Jesús Cejas Arias és Crescencio Galanena Hernández eltűnését követően családjaik és a kubai nép hosszú éveken keresztül nem tudhatták, mi történt velük.

A két diplomatát akkor rabolták el, amikor elhagyták Kuba Buenos Aires-i nagykövetségét.

Fegyveresek hurcolták el őket az Automotores Orletti nevű titkos fogva tartási és vallatási központba, amely az argentin katonai diktatúra idején a Condor-hadművelet egyik hírhedt, operatív központjaként működött.

A két kubai diplomatát ott kihallgatták és bestiális kegyetlenséggel megkínozták, majd meggyilkolták.

Holttestüket fémtartályokban rejtették el, amelyeket cementtel töltöttek meg, hogy eltüntessék a bűncselekmény nyomait.

Évtizedek után került elő az igazság

A családok évtizedeken keresztül bizonytalanságban éltek, miközben a két diplomata sorsáról csak töredékes információk álltak rendelkezésre.

Az áttörést 2012-ben jelentette, amikor az Argentin Igazságügyi Antropológiai Csoport (EAAF) szakértői azonosították a két kubai diplomata maradványait egy San Fernando-i szeméttelepen található kőfejtő területén.

Végül ez tette lehetővé hogy évtizedek után fény derüljön Jesús Cejas Arias és Crescencio Galanena Hernández sorsára, és családjaik végre méltó módon emlékezhessenek szeretteikre.

 Kuba élő történelme

Az ötvenedik évfordulón a Kubai Külügyminisztérium tisztelettel adózott a két diplomata emléke előtt, és hangsúlyozta, hogy áldozatuk a kubai forradalmi diplomácia történetének részét képezi.

Emlékük annak a korszaknak is mementója, amelyben Latin-Amerika több országában katonai diktatúrák és az azokhoz kapcsolódó titkos represszív hálózatok üldözték a politikai ellenfeleket és másként gondolkodókat, javarészt az Amerikai Egyesült Államok finanszírozásában.

A Kubai Külügyminisztérium az évfordulón a „Kuba élő történelme” és a „Nem a terrorizmusra” jelmondatokkal emlékezik és emlékeztet a két diplomatára, áldozatuk ma is aktuális, egy az egész emberiség számára fontos üzenetére, s egyben intelmére.

© Juhász Norbert