Ma a szocialista Kuba ismét a globális antiimperialista harc és a nemzetközi szolidaritás központjává vált.

A főváros Kongresszusi Központjában hivatalosan is megkezdődtek az I. „Fidel: Örökség és Jövő” nemzetközi tanácskozás ülései, amellyel a világ haladó erői a forradalom történelmi főparancsnoka, Fidel Castro Ruz születésének közelgő századik évfordulója előtt tisztelegnek.A monumentális rendezvényre a Föld 63 országából több mint 1500 elhivatott küldött és meghívott szolidaritási aktivista érkezett, dacolva az olykor hatalmas földrajzi távolságokkal, valamint a fősodratú média dezinformációs hadviselésével és bizony esetenként saját kormányaik közvetlen politikai nyomásgyakorlásával, különféle fenyegetéseivel is.A nemzetközi fórum megnyitóján Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára mondott történelmi jelentőségű beszédet.

Az államfő kendőzetlen őszinteséggel jelentette ki, hogy a jelenlegi kubai generáció legszentebb kötelessége és legnagyobb kihívása a forradalom vívmányainak megvédése az Amerikai Egyesült Államok által diktált, immár hét hónapja totálissá szigorított népirtó energiaembargó, valamint a folyamatos katonai agressziós fenyegetések árnyékában.

Történelmi ugrás: az írástudatlanságtól a világszínvonalú egészségügyig

Díaz-Canel beszédében megjelenítette az kontrasztot Kuba 1959 előtti, neokoloniális elnyomása és a szocialista jelen között.

Felidézte, hogy a győztes forradalom előtt a kubai lakosság több mint 37,5 százaléka teljesen írástudatlan volt, a vidéki területeken élő gyermekek 70 százaléka soha nem látott semmiféle pedagógust, és 95 százalékuk súlyos parazitafertőzésektől szenvedett az orvosi ellátás teljes hiánya miatt.

„Nézzük meg a mai realitásokat, a több mint hat évtizede tartó bűnös blokád és a legújabb, hét hónapos kíméletlen energiaembargó által bevezetett szörnyű korlátozások ellenére is!

Kuba ma az az ország, ahol a világon a legmagasabb az egy lakosra jutó orvosok aránya – minden kilencezer lakosra kiemelkedő számú orvos jut –, és a latin-amerikai kontinens tíz legmagasabb várható élettartammal rendelkező nemzete közé tartozunk a magunk 77,7 éves átlagával.

Olyan szocialista állam vagyunk, amely a legtöbbet járult hozzá a saját és más elnyomott nemzetek egészségéhez és oktatásához is.”

 – Mutatott rá az elnök.

Fidel nem recepteket, hanem győzelmi módszert hagyott ránk

Az államfő hangsúlyozta, hogy a főparancsnok öröksége nem elvont politikai dogma, hanem egy élő, győzedelmes módszer a mindennapi kreatív ellenálláshoz.

Emlékeztetett arra, hogy amikor Fidel 1953. október 16-án elmondta legendás védőbeszédét – benne az öt forradalmi törvénnyel: az agrárreformmal, a munkajogok kiterjesztésével, a városreformmal, a tisztességtelen javak elkobzásával és a dolgozók nyereségrészesedésével –, már akkor tűpontosan diagnosztizálta a kapitalista függőség strukturális betegségeit.

Díaz-Canel kiemelte, hogy Fidel Castro volt a világon az első, aki globális szinten elítélte a neoliberális globalizációt, és felemelte szavát a Globális Dél népeinek felszabadításáért.

Megtanította a világnak, hogy a környezet megóvása és az emberi faj túlélése elválaszthatatlan az antiimperialista csatától, a tudománynak pedig kizárólag az emberek, és nem a profit szolgálatában kell állnia.Az elnök beszéde végén pedig leszögezte: a forradalmárok egysége minden esetleges belső nézeteltérés felett áll, és Fidel centenáriumi eszméi ma erőteljesebben és aktuálisabban beszélnek, mint a kortárs történelemben bármikor.

Fotók: A Kubai Köztársaság Elnöki Hivatalának jóvoltából

© Juhász Norbert