Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai elnök tájékoztatása szerint a közelmúltban jóváhagyott 176 gazdasági intézkedés célja a nemzetgazdaság megerősítése, és azok semmilyen engedményt nem jelentenek az Amerikai Egyesült Államok számára.

A köztársasági elnök a brazil Folha de S.Paulo című napilapnak adott interjújában elutasította azt a feltételezést, hogy a gazdasági változtatások a szocializmus építésének feladását jelentenék.

„A bejelentett 176 gazdasági intézkedés egy több mint tíz éve folyó, folyamatos finomítási és elemzési folyamat eredménye.”

 – Magyarázta Díaz-Canel.

Az elnök rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet sürgetőbbé tette számos, már korábban is tanulmányozott változtatás bevezetését.

Egyúttal megvédte a különböző gazdasági szereplők bevonását annak érdekében, hogy növeljék a termelést, ösztönözzék a beruházásokat és új fejlesztési forrásokat teremtsenek.

Az intézkedések között szerepel a magánszektor nagyobb részvétele, új lehetőségek megteremtése a külföldi befektetések számára, valamint a külföldön élő kubaiak beruházásainak ösztönzése is.

Díaz-Canel hangsúlyozta, hogy a legfontosabb termelési eszközök továbbra is állami tulajdonban maradnak, miközben az új gazdasági szereplőknek hozzá kell járulniuk a termelés növeléséhez és a lakosság jólétéhez.

Kuba nem tesz engedményeket Washingtonnak

A kubai elnök határozottan elutasította azt az elképzelést is, hogy az intézkedések Washington követeléseire adott válaszként születtek.

„Az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi felhatalmazása arra, hogy bármilyen engedményt kérjen tőlünk, és mi sem vagyunk hajlandóak ilyen engedményeket tenni.”

 – Jelentette ki az államfő.

Emellett hangsúlyozta, hogy a változtatások egy nemzeti gazdaságfejlesztési folyamat részét képezik, és nem az Egyesült Államok kormányával folytatott tárgyalások eredményeként született döntésekről van szó.

Az államfő egyúttal megerősítette: a társadalmi igazságosság továbbra is a kubai társadalmi-gazdasági modell egyik központi alapelve, és kiemelte az állami költségvetésből finanszírozott szociális programok jelentőségét.

Kuba felkészült az esetleges katonai támadásra

Az interjú során Díaz-Canelt arról is kérdezték, milyen esélyt lát egy esetleges amerikai katonai beavatkozásra Kubában, különös tekintettel Washington fenyegető kijelentéseire és nyomásgyakorló politikájára.

„Bármi kitelik ettől az amerikai kormányzattól.”

– Válaszolta az államfő.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Kuba békés ország, de folyamatosan érzékelhető a fenyegető retorika, ezért az ország felkészült az esetleges helyzetekre.

Ennek részeként rendszeresen megtartják a nemzetvédelmi napot is.

Arra a kérdésre, hogy mi történne vele személy szerint egy Kuba elleni katonai akció esetén, Díaz-Canel így válaszolt:

„Ha eljön az én időm, eljön. De nem gyengeséggel és gyávasággal fogom fogadni. Harcolni fogok.”

Az elnök ismételten megerősítette, hogy Kuba nem törekszik konfrontációra, és továbbra is kész párbeszédet folytatni Washingtonnal, de csak előfeltételek nélkül és anélkül, hogy az ország külső érdekeknek rendelné alá magát.

Díaz-Canel szerint Kuba esetében a függetlenség és a nemzeti szuverenitás védelme közvetlenül összefügg a szocializmus építésével.

Az államfő Fidel Castro örökségére is utalt, megjegyezve, hogy „a Kubai Forradalom történelmi vezetője megtanította nekünk, hogy a rövid távú kudarcokat hosszabb távon győzelmekké lehet alakítani, és hogy egyetlen ellenség sem legyőzhetetlen, bármilyen hatalmas is.

Tudjuk, hogy nehéz lesz, és igen, most is az….

De nézze: itt vagyunk, állunk, harcolunk, anélkül, hogy feladnánk!”

– Zárta gondolatait Díaz-Canel elnök.

 © Juhász Norbert