Fidel Castro születésének századik évfordulóján nemcsak arra érdemes emlékezni, aki a történelem egyik legmeghatározóbb kubai vezetője volt, hanem azokra is, akik évtizedeken keresztül mellette álltak – sokszor láthatatlanul, a nyilvánosságtól távol.
Van egy régi kubai történet a hűségről, amely Máximo Gómez tábornok nevéhez kötődik.
A kubai függetlenségi háború legendás Generalísimoja, a Mi escolta – „Kíséretem” – című írásában emlékezett meg azokról az emberekről, akik a háború éveiben mellette álltak és védelmezték őt.
Az írás egyszerre szólt katonai kötelességről, bajtársiasságról és arról a különös kötelékről, amely a vezetőt és az őt kísérőket összefűzi.
Több mint hat évtizeddel később ugyanez a történet egy másik korszakban, más emberekkel, de különös módon újra megjelent.
Az olajzöld egyenruhások, akik Fidel Castro mellett szolgáltak, mind a korábbi hagyomány modern örökösei voltak.
Nem machetével a kezükben kísérték a főparancsnokot, hanem állandó éberséggel, fegyelemmel és azzal a tudattal, hogy feladatuk egyszerre jelent kötelességet és kiváltságot.
Csakhogy Fidel nem volt könnyű ember a testőrei számára.
A protokollt gyakran felülírta a közvetlen kapcsolat az emberekkel.
Ha vidékre látogatott, nem egyszer előzetes figyelmeztetés nélkül változtatott útvonalat, megállt valahol, kezet fogott, beszélgetett, emberek közé ment.
Aki mellette szolgált, annak egyszerre kellett biztosítania a védelmét és ügyelnie arra, hogy a védelem soha ne váljon fallá közte és a kubai nép között.
Ez volt a nehéz feladat.
Védeni azt az embert, aki nem akarta, hogy megvédjék az emberektől.
A kísérőknek ezért nemcsak a lehetséges veszélyekre kellett figyelniük, hanem magára Fidelre is.
Tudták, hogy ha valakit megpillant, ha egy tömegben ismerős arcot lát, ha valaki megszólítja, akkor a biztonsági terv másodlagossá válhat.
Egy ölelés, egy kézfogás, néhány mondat – Fidel számára ezek nem protokolláris gesztusok voltak, hanem a politikai és emberi kapcsolat természetes formái.
Az olajzöld egyenruhások pedig követték őt.
Évtizedeken keresztül.
Most, Fidel Castro születésének századik évfordulójának elérkeztével, a helyzet már egészen más.
Nincsenek kijelölendő útvonalak.
Nincsenek biztosítandó területek.
Nincs szükség arra, hogy valaki néhány lépéssel mögötte haladjon, figyelve minden mozdulatát.
De a hűség nem ért véget.
Mert egy forradalmi vezető kísérete nem feltétlenül akkor ér véget, amikor már nincs kit fizikailag kísérni.
A feladat átalakul.
A test őrzését felváltja az örökség őrzése.
A veszélyek figyelése helyett az emlékezet válik fontossá.
A kordont már nem a test körül kell fenntartani, hanem azon eszmék és értékek körül, amelyekért egy egész életet szenteltek oly sokan.
Talán ebben találkozik egymással Máximo Gómez egykori kísérete és Fidel Castro egykori kísérete.
Más korszak. Más történelem. Más feladat.
De ugyanaz a szó:
hűség.
Fidel immár nem szorul testőrökre.
Nem kell útvonalakat biztosítani körülötte, és nem kell figyelni, merre indul el egy vidéki látogatás során.
A halhatatlanságban nincs szüksége fegyveres kíséretre.
Ott már a szavainak, az emlékének és az általa képviselt örökségnek vannak őrzői.
Tíz évvel fizikai távozása után, századik születésnapja beköszöntével az egykori olajzöld kísérők mintha egy másfajta kordont húznának köré: nem fegyverekből, hanem emlékezetből, meggyőződésből és személyes hűségből.
Egy olyan nép emlékezetéből, amelynek történelmében Fidel Castro neve összefonódott a forradalommal.
A kíséret pedig tovább tart.
Csak már nem néhány ember lép mögötte.
Hanem több egész nemzedék folytatja tovább azt az utat, amelyen ő elindult.
Fotók: centrofidel.cu
© Juhász Norbert
Az első „Fidel: Örökség és jövő” nemzetközi tanácskozás az elmúlt napokban a Kubával való szolidaritás erőteljes üzeneteinek adott otthont, amelyeken politikai vezetők és nemzetközi közéleti személyiségek cserélték ki tapasztalataikat, meglátásaikat és méltatták Fidel Castro örökségét a Kubai Forradalom történelmi vezetőjének centenáriuma alkalmából.
Walter Baier, Díaz-Canel köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára társaságában.
A 34. Havannai Nemzetközi Könyvvásár a kubai nép ellenálló képességének szimbóluma – jelentette ki a neves brazil teológus, Frei Betto, aki a rendezvény helyszínén tett látogatása során méltatta Kuba kulturális és szellemi életének erejét.
Havannában ma folytatódik az első „Fidel: Örökség és jövő” elnevezésű nemzetközi tanácskozás, amelynek középpontjában Fidel Castro történelmi örökségének vizsgálata és annak napjainkra, illetve a jövőre gyakorolt hatása áll.
Augusztus 11-én helyi idő szerint kora este, Hanoiban a Vietnami Vöröskereszt Központi Bizottsága a Kubai Köztársaság nagykövetségével együttműködésben ünnepséget rendezett, amelynek keretében 100 milliárd vietnami dong értékű támogatást ajánlottak fel a kubai nép számára Fidel Castro Ruz születésének 100. évfordulója alkalmából.
Vlagyimir Putyin orosz elnök táviratban köszöntötte Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai államfőt és Raúl Castro hadseregtábornokot Fidel Castro születésének 100. évfordulója alkalmából, és megerősítette Oroszország változatlan szolidaritását a kubai néppel.
Fidel Castro, a Kubai Forradalom történelmi vezetőjének nagyméretű, fémből készült figurális installációját helyezik el Managuában, a Bolívar-Chávez sugárúton.
Az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvényeket többségükben egyetemeken és önkormányzati lebonyolításban tartják meg.
Ma a szocialista Kuba ismét a globális antiimperialista harc és a nemzetközi szolidaritás központjává vált.
A monumentális rendezvényre a Föld 63 országából több mint 1500 elhivatott küldött és meghívott szolidaritási aktivista érkezett, dacolva az olykor hatalmas földrajzi távolságokkal, valamint a fősodratú média dezinformációs hadviselésével és bizony esetenként saját kormányaik közvetlen politikai nyomásgyakorlásával, különféle fenyegetéseivel is.
A nemzetközi fórum megnyitóján Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára mondott történelmi jelentőségű beszédet.
„Nézzük meg a mai realitásokat, a több mint hat évtizede tartó bűnös blokád és a legújabb, hét hónapos kíméletlen energiaembargó által bevezetett szörnyű korlátozások ellenére is!
Az elnök beszéde végén pedig leszögezte: a forradalmárok egysége minden esetleges belső nézeteltérés felett áll, és Fidel centenáriumi eszméi ma erőteljesebben és aktuálisabban beszélnek, mint a kortárs történelemben bármikor.
A 34. Havannai Nemzetközi Könyvvásár kulturális programjának részeként mutatják be Anna Lidia Vega Serova, Ánima Fatua című regényét.
A Leningrádban – a mai Szentpéterváron – született, Kubában élő Anna Lidia Vega Serovát a kortárs kubai irodalom egyik legegyedibb és legmarkánsabb hangjaként tartják számon. Műveiben gyakran találkozik egymással különböző kulturális tapasztalat és identitás, így az Ánima Fatua is sajátos hidat képez két kultúra között.
A könyvvásár programjában több kubai alkotó is kiemelt figyelmet kap.
A 34. Havannai Nemzetközi Könyvvásár így nemcsak az új könyvek és szerzők seregszemléje, hanem egyben a kubai irodalom, a kulturális önazonosság és a nemzetközi kulturális kapcsolatok ünnepe is.