A szigetország Jasszer Arafatra, a palesztin ügy emblematikus alakjára emlékezik.

A Kubai Köztársaság Külügyminisztériumának közösségi oldalán közzétett megemlékezés szerint Arafatnak Fidel Castro főparancsnokkal és a kubai néppel ápolt barátsága a szolidaritás, a testvériség és az igazságért folytatott küzdelem kifejeződése maradt.

A palesztin vezető és Fidel Castro között hosszú éveken át szoros politikai és személyes kapcsolat alakult ki, amely a kubai–palesztin szolidaritás egyik legfontosabb történelmi példájává vált.

© Juhász Norbert

Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai elnök tájékoztatása szerint a közelmúltban jóváhagyott 176 gazdasági intézkedés célja a nemzetgazdaság megerősítése, és azok semmilyen engedményt nem jelentenek az Amerikai Egyesült Államok számára.

A köztársasági elnök a brazil Folha de S.Paulo című napilapnak adott interjújában elutasította azt a feltételezést, hogy a gazdasági változtatások a szocializmus építésének feladását jelentenék.

„A bejelentett 176 gazdasági intézkedés egy több mint tíz éve folyó, folyamatos finomítási és elemzési folyamat eredménye.”

 – Magyarázta Díaz-Canel.

Az elnök rámutatott, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet sürgetőbbé tette számos, már korábban is tanulmányozott változtatás bevezetését.

Egyúttal megvédte a különböző gazdasági szereplők bevonását annak érdekében, hogy növeljék a termelést, ösztönözzék a beruházásokat és új fejlesztési forrásokat teremtsenek.

Az intézkedések között szerepel a magánszektor nagyobb részvétele, új lehetőségek megteremtése a külföldi befektetések számára, valamint a külföldön élő kubaiak beruházásainak ösztönzése is.

Díaz-Canel hangsúlyozta, hogy a legfontosabb termelési eszközök továbbra is állami tulajdonban maradnak, miközben az új gazdasági szereplőknek hozzá kell járulniuk a termelés növeléséhez és a lakosság jólétéhez.

Kuba nem tesz engedményeket Washingtonnak

A kubai elnök határozottan elutasította azt az elképzelést is, hogy az intézkedések Washington követeléseire adott válaszként születtek.

„Az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi felhatalmazása arra, hogy bármilyen engedményt kérjen tőlünk, és mi sem vagyunk hajlandóak ilyen engedményeket tenni.”

 – Jelentette ki az államfő.

Emellett hangsúlyozta, hogy a változtatások egy nemzeti gazdaságfejlesztési folyamat részét képezik, és nem az Egyesült Államok kormányával folytatott tárgyalások eredményeként született döntésekről van szó.

Az államfő egyúttal megerősítette: a társadalmi igazságosság továbbra is a kubai társadalmi-gazdasági modell egyik központi alapelve, és kiemelte az állami költségvetésből finanszírozott szociális programok jelentőségét.

Kuba felkészült az esetleges katonai támadásra

Az interjú során Díaz-Canelt arról is kérdezték, milyen esélyt lát egy esetleges amerikai katonai beavatkozásra Kubában, különös tekintettel Washington fenyegető kijelentéseire és nyomásgyakorló politikájára.

„Bármi kitelik ettől az amerikai kormányzattól.”

– Válaszolta az államfő.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Kuba békés ország, de folyamatosan érzékelhető a fenyegető retorika, ezért az ország felkészült az esetleges helyzetekre.

Ennek részeként rendszeresen megtartják a nemzetvédelmi napot is.

Arra a kérdésre, hogy mi történne vele személy szerint egy Kuba elleni katonai akció esetén, Díaz-Canel így válaszolt:

„Ha eljön az én időm, eljön. De nem gyengeséggel és gyávasággal fogom fogadni. Harcolni fogok.”

Az elnök ismételten megerősítette, hogy Kuba nem törekszik konfrontációra, és továbbra is kész párbeszédet folytatni Washingtonnal, de csak előfeltételek nélkül és anélkül, hogy az ország külső érdekeknek rendelné alá magát.

Díaz-Canel szerint Kuba esetében a függetlenség és a nemzeti szuverenitás védelme közvetlenül összefügg a szocializmus építésével.

Az államfő Fidel Castro örökségére is utalt, megjegyezve, hogy „a Kubai Forradalom történelmi vezetője megtanította nekünk, hogy a rövid távú kudarcokat hosszabb távon győzelmekké lehet alakítani, és hogy egyetlen ellenség sem legyőzhetetlen, bármilyen hatalmas is.

Tudjuk, hogy nehéz lesz, és igen, most is az….

De nézze: itt vagyunk, állunk, harcolunk, anélkül, hogy feladnánk!”

– Zárta gondolatait Díaz-Canel elnök.

 © Juhász Norbert

Történelmileg a kubai nők jelen voltak minden csatában és minden olyan küldetésben, amelyet az ország fiai és lányai jólétének biztosítása, illetve a társadalom különböző szükségleteinek kielégítése érdekében indítottak.

Mindig helyet foglaltak az élvonalban, és közülük sokan bekerültek a hősiesség és a lázadás azon legendájába, amely a forradalom győzelme előtt, alatt és után szövődött.

Ezeknek az úttörőknek a tiszteletére, társadalmi helyük megszilárdítására, valamint tehetségük és lendületük kibontakoztatásának elősegítésére 1960. augusztus 23-án megalakult a Kubai Nők Szövetsége (FMC), Fidel Castro főparancsnok és Vilma Espín hősnő meghatározó szerepével.

A szervezet ma büszkén ünnepli 66 éves, gyümölcsöző történetét, amelyet továbbra is alapítói szelleme és szenvedélye inspirál.

Bőségesen találunk példákat arra a rendíthetetlen elkötelezettségre és hűségre, amely a kubai nőket mindig is Fidelhez kötötte.

Különösen jól példázza ezt a Las Marianas női gerillaosztag története.

Tagjai a Sierra Maestrában katonaként harcoltak Fidel támogatásával, annak ellenére, hogy kortársaik közül akkoriban szinte senki sem tudta elképzelni, hogy a nők ilyen szerepet tölthetnek be a fegyveres küzdelemben.

Évekkel korábban a fiatal ügyvéd már felismerte a kubai nők elszántságát és rendkívüli jövőbeni szerepét.

Ennek egyik fontos bizonyítéka volt, hogy 1953. július 26-án Haydée Santamaríát és Melba Hernándezt is a Moncada elleni támadás résztvevői között fogadta.

A tárgyaláson elmondott híres védőbeszédében, A történelem felment majd engem című beszédében Fidel hangsúlyozta a kubai nők hősiességét és méltóságát.

A nők és Fidel között kölcsönös volt a bizalom és az egyetértés.

Mindannyian felismerték a Moncada és később a Sierra Maestra harcának jelentőségét a forradalmi ügy szempontjából.

Ezért ma sem lehet elfelejteni Celiát, az első női gerillát, Lidiát és Clodomirát, a felkelés hatékony hírvivőit; Vilmát, a rettenthetetlen földalatti harcost, valamint azt a sok más nőt, akik utat nyitottak a Kubai Nők Szövetségének létrejötte előtt.

A lázadó vezető inspirációt és támogatást talált a santiagói fiatal nőben, egy kivételes honfitársban, Vilma Espínben, aki szülővárosa bátorságát örökölte.

 Az Orientei Egyetemen ipari vegyészmérnöki tanulmányokat folytatott, miközben szembeszállt a Batista-rezsimmel.

Az üldöztetés nehéz időszakaiban sem veszítette el mosolyát és meggyőződését.

1958 júniusában csatlakozott a Raúl Castro parancsnoksága alatt álló Második Keleti Fronthoz.

Korábban, 1956-ban, Fidel és fegyvertársai Granma partraszállásának támogatására Vilma részt vett a Santiago de Cuba-i fegyveres felkelésben, amelyre november 30-án került sor.

Ezzel a forradalmi mozgalom támogatását és honfitársai bátorságát képviselte.

Vilma Espín elkötelezettsége meghatározó volt abban, hogy a Kubai Nők Szövetségét megalakulásától egészen haláláig vezesse.

Munkájával jelentősen hozzájárult a kubai nők társadalmi átalakulásához és aktív közéleti részvételéhez.

A nők a haza szolgálatában hatalmas erővé váltak – egy „forradalommá a forradalmon belül”, ahogyan azt Fidel Castro megfogalmazta.Vilma fáradhatatlanul dolgozott a különböző forradalmi női szervezetek integrálásán, amíg azok 1960-ban egyetlen Kubai Nők Szövetségévé egyesültek.

Augusztus 23-án őt választották a szervezet elnökévé, és kortársai nagyra becsülték kitartását, valamint az alkotás és a közösség építése iránti elkötelezettségét.

Az anyaság mellett sem vonult vissza a közélettől.

A forradalom győzelme, 1959. január 1-je után számos olyan feladatot vállalt, amelyek rendkívüli érzékenységét és határtalan akaraterejét is próbára tették.

Ezek közé tartozott a Gyermekkori Intézet létrehozásában és vezetésében vállalt szerepe, amelyben elkötelezettségét és gondoskodását egyaránt bizonyította.

1959-től ő vezette azt a kubai szervezőbizottságot is, amely a Chilében megrendezett Latin-amerikai Nők Kongresszusára készült, és ő állt a több mint hetven kubai nőből álló küldöttség élén.

Vilma hangja számos alkalommal hallatszott a nemzetközi színtéren.

 Különböző fórumokon képviselte a harmadik világ nőinek érdekeit és törekvéseit, valamint következetesen kiállt a béke és a szolidaritás mellett. Nem véletlen, hogy 1964-ben a Női Demokratikus Világszövetség alelnökévé választották.

A nők öröksége és szerepe a mai Kubában

A kubai nők elődeiktől örökölték a szabad és szuverén hazáért folytatott küzdelem hagyományát. Nyomdokaikba lépnek, elődeikre pedig pajzsként és zászlóként tekintenek.

Helyet követelnek maguknak a harcban és a munkában, feladatokat vállalnak stratégiai területeken, felelősséget töltenek be kulcsfontosságú ágazatokban, és önzetlenül szolgálják testvérnemzeteiket is.

Nem csupán szeretett Parancsnokuk hűséges követőiként tekintenek magukra, hanem azzal is tisztelegnek előtte, hogy élnek azokkal a lehetőségekkel és jogokkal, amelyeket a forradalom biztosított számukra.

A nők a szakmai és műszaki munkaerő több mint 68 százalékát alkotják, ami magas szintű képzettségükre és társadalmi szerepvállalásukra egyaránt utal.

Az elmúlt évtizedekben jelentős előrelépést értek el a korábban hagyományosan férfiak által betöltött területeken is.

 Traktorokat és taxikat vezetnek, cukornádat vágnak, kávét szüretelnek, dohányt termesztenek, az építőiparban dolgoznak, és új gazdasági szereplőkként is bekapcsolódnak a gazdaságba.

Szövetkezeti tagként vagy termelőként nehéz mezőgazdasági munkákat is vállalnak.

A forradalom már alapításának napjaitól magával ragadta őket társadalmi igazságosságot, átalakulást és fejlődést hirdető programjával, amely hangsúlyozta a kubai nép – nők és férfiak – szabadságának, jogainak és méltóságának védelmét.

Ezért augusztus 23. azoknak az örök harcosoknak a napja is, akik az élet és a család, a tudás és az álmok formáló, azoké, akik a gyárakban és a földeken elkötelezetten dolgoznak a haladás és a jövő érdekében.

Röviden: azoké, akik minden fronton és minden csatában jelen vannak, energiát és szívet adva Kubának.

Az elmúlt, kihívásokkal teli években mindenütt ott voltak, ahol Kubának szüksége volt rájuk.

Etikai és forradalmi elkötelezettséggel, gyakran névtelenül, bátorsággal, intuícióval, szenvedéllyel és személyes áldozatvállalással dolgoztak nap mint nap. Olyan munkát végeznek, amely nem lenne teljes a kezük és mosolyuk nélkül.

A küzdelem folytatódik

A Kubai Nők Szövetségének 11. kongresszusa, Teresa Amarelle Boué főtitkár vezetésével, kiemelt figyelmet fordított a Nők Előrehaladásáért Nemzeti Programjára.

A program különösen fontos szerepet tölt be azoknak a közösségi problémáknak a megvitatásában és kezelésében, amelyek sürgős megoldást igényelnek, így a nemi alapú erőszak, a korai terhesség, a családon belüli erőszak, valamint a fiatalok oktatásból és munkából való kiszorulása.

A program prioritásai között szerepel egy új, a békére és az egyenlőségre épülő kultúra kialakítása, a nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés felszámolása, valamint az erőszak valamennyi formájának visszaszorítása és a konfliktusok békés rendezésének elősegítése.

Mindez olyan utat jelent, amely határozottabb fellépést és gyorsabb előrelépést kíván.

A feladatok még korántsem tekinthetők lezártnak. A program jóváhagyása ugyanakkor a kubai államnak a nemek közötti egyenlőség iránti bizalmát, tiszteletét és elkötelezettségét is kifejezi.

A küzdelem tovább folytatódik.

Bár a kubai nők ma már magas szintű egyenlőséget élveznek a jogok, a képzettség és a társadalmi érvényesülés terén, és számos ágazatban vezető felelősséggel is rendelkeznek, továbbra is szembe kell nézniük a múltból örökölt társadalmi beidegződésekkel.

Szerző: Aida Quintero, a Kubai Hírügynökség (ACN) munkatársa

© Juhász Norbert

Tisztelt Kollégák, kedves Rádiósok!

A mai napon, augusztus 22-én ünnepeljük a kubai rádiózás napját, és ebből az alkalomból teljes szívből gratulálok minden kedves kollégámnak!

Ez a médium immár egy évszázados erőként működik, amely továbbra is alapvető fontosságú a kommunikáció létfontosságú gyakorlatában.

Az Önök elkötelezettsége, hangja és szenvedélye alkotja a kubai rádió szívét, amely a sziget minden szegletébe eljut, hogy tájékoztasson, oktasson és hűségesen elkísérje népünket a mindennapokban.

Mély tisztelet és elismerés illeti mindazokat, akik a rádióhullámokat a szeretet, és a Kubai Forradalom iránti elkötelezettség szolgálatába állítják.

Fogadják őszinte, baráti ölelésemet – valakitől, aki a távolságtól függetlenül mindig is egynek érezte és érzi magát Önökkel!

Boldog rádiózás napját kívánok!

© Juhász Norbert

A Kubával való Szolidaritás Nemzeti Koordinátorának Chiriquí tartományi szervezete arra szólította fel a panamai kormányt, hogy az októberre tervezett ENSZ-közgyűlési szavazáson támogassa az Amerikai Egyesült Államok Kuba ellen több mint hat évtizede fenntartott blokádjának megszüntetését.

A szervezet Javier Martínez-Achá panamai külügyminiszterhez intézett nyílt levelében arra kérte a kormányt, hogy tartsa fenn és erősítse meg Panama történelmi elkötelezettségét az állami szuverenitás, a népek önrendelkezése, a nemzetközi jog és a multilateralizmus védelme mellett.

A Chiriquí tartomány fővárosában, Davidban keltezett levél – amelyet egy nappal korábban a külügyminisztériumnak otthont adó Bolívar-palotában is ismertettek – hangsúlyozza: Panamának az ENSZ Közgyűlésében leadott szavazatával támogatnia kell a Kuba ellen több mint hatvan éve alkalmazott gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád megszüntetését.

A szervezet emellett támogatását kérte az úgynevezett energiablokád felszámolásához és minden olyan intézkedés megszüntetéséhez, amelyek az utóbbi időszakban tovább súlyosbították a kubai lakosságot érintő nehézségeket.

A nyílt levél megerősíti Panama elkötelezettségét az államok szuverenitásának, a be nem avatkozás elvének és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett. Egyúttal kiemeli egy olyan nemzetközi közösség fontosságát, amely a békére, a kölcsönös tiszteletre, az együttműködésre és a népek szuverenitására épül.

A Chiriquí szervezet bizalmát fejezte ki abban, hogy a panamai külügyminisztérium a nemzetközi színtéren továbbra is függetlenül és határozottan képviseli ezeket az alapelveket.

Kuba az ENSZ-ben is sürgeti a blokád megszüntetését

Július 7-én az ENSZ Közgyűlésének plenáris ülésén Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter ismét határozottan elítélte az Egyesült Államok Kuba ellen fenntartott blokádját. A kubai diplomácia vezetője szerint a politika csendben öl és fojtogat, ezért annak fenntartását könyörtelen bűncselekménynek nevezte.

A „Szükség van az Egyesült Államok Kuba elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokádjának megszüntetésére” című felszólalásában Rodríguez hangsúlyozta, hogy a közel hét évtizede alkalmazott amerikai politika az elmúlt hónapokban tovább szigorodott, súlyosbítva a kubai lakosság mindennapi életkörülményeit és rontva az életminőséget.

A kubai külügyminiszter az ENSZ előtt sürgette a Kuba helyzetéről szóló vita folytatását, és rámutatott: a hagyományos gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád mellett példátlanul szigorú, területen kívüli intézkedéseket is alkalmaznak Havannával szemben.

Ezek között említette a másodlagos szankciókat, amelyek Rodríguez szerint azt a célt szolgálják, hogy humanitárius válságot idézzenek elő Kubában, és teljes körű destabilizációt kényszerítsenek ki az országban.

A panamai szolidaritási szervezet kezdeményezése ezzel összhangban arra ösztönzi Panama kormányát, hogy az ENSZ-ben leadott szavazatával is erősítse meg: a szuverenitás, a be nem avatkozás és a nemzetközi jog tisztelete minden államot egyformán megillet.

Forrás: ACN - Kubai Hírügynökség

© Juhász Norbert

A Kubai Köztársaságban a Polgári Védelem nem pusztán egy katasztrófavédelmi szervezet, hanem a társadalom és az állam együttműködésén alapuló, átfogó védelmi rendszer.

Fő feladata az emberi életek, a lakosság személyes tulajdona, az állami és társadalmi infrastruktúra, a gazdaság, valamint az ország természeti erőforrásainak védelme, továbbá a katasztrófahelyzetek megelőzése és következményeik lehető legnagyobb mértékű mérséklése.

A rendszer működésének egyik legfontosabb sajátossága, hogy a katasztrófák elleni védekezést nem kizárólag egyetlen szakhatóság feladatának tekinti.

A kubai modellben a különböző állami intézmények, a fegyveres erők, a tudományos és egészségügyi szervezetek, a gazdasági szereplők, a helyi közigazgatás és maga a lakosság is része annak az egységes felkészülési és reagálási rendszernek, amelyet szükség esetén mozgósítani lehet.

 64 évvel ezelőtt kezdődött

A kubai Polgári Védelmi Rendszer 1962. július 31-én jött létre, így 2026-ban fennállásának 64. évfordulóját ünnepli.

Kezdeti formájában elsősorban a Népi Milíciákhoz kapcsolódó népvédelmi feladatok ellátására és a különböző erők tevékenységének összehangolására szolgált.

A későbbi évtizedekben azonban szerepe fokozatosan kiszélesedett, és a természeti, technológiai, közegészségügyi, illetve egyéb veszélyhelyzetek elleni védekezés komplex rendszerévé fejlődött.

A kubai Polgári Védelem ma már nem kizárólag háborús vagy honvédelmi helyzetekre készül. Feladatai között ugyanúgy megtalálható a hurrikánok és trópusi viharok, az árvizek, a földrengések, az aszályok, az ipari balesetek és a járványügyi veszélyhelyzetek kezelése.

Működésének része a klímaváltozásból fakadó növekvő kockázatokra, valamint az ország biztonságát fenyegető egyéb rendkívüli helyzetekre történő folyamatos felkészülés is.

 A rendszer vezetése

 A kubai Polgári Védelem legmagasabb szintű irányítása mindenkor szervesen kapcsolódik a szigetország állami és pártvezetéséhez.A főparancsnok Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára, aki a Nemzetvédelmi Tanácson (Consejo de Defensa Nacional -CDN) keresztül gyakorolja jogköreit.A Polgári Védelem szakmai és szervezeti irányításában kiemelt szerepet tölt be a Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériuma (MINFAR), amelynek keretében működik a Nemzeti Polgári Védelmi Törzs (Estado Mayor Nacional de la Defensa Civil – EMNDC).

Az EMNDC a rendszer egyik központi szakmai szerve.

 Feladata többek között a katasztrófakockázatok értékelése, a megelőzési és felkészülési intézkedések összehangolása, a különböző intézmények közötti együttműködés biztosítása, valamint a veszélyhelyzetekben szükségessé váló reagálás és helyreállítás megszervezésének támogatása.

Ennek megfelelően a Polgári Védelem működése messze túlmutat a klasszikus értelemben vett mentési feladatokon. A rendszerhez kapcsolódó döntéshozatalban és felkészülésben részt vesznek a meteorológiai, hidrológiai, geofizikai, egészségügyi és más tudományos intézmények is.

A „Meteor” gyakorlat – működés közben a kubai Polgári Védelem

A rendszer működésének egyik leglátványosabb és legfontosabb eleme az évente megrendezett országos felkészülési gyakorlat, amelyet a trópusi ciklonszezon kezdete előtt, rendszerint májusban tartanak.A gyakorlat célja, hogy ellenőrizzék az ország felkészültségét a legsúlyosabb meteorológiai eseményekkel, mindenekelőtt a trópusi viharokkal és hurrikánokkal szemben, valamint próbára tegyék a Polgári Védelem és az együttműködő szervezetek közötti koordinációt.

A „Meteor” gyakorlatok célja nem egyszerűen az, hogy látványos bemutatókon keresztül ellenőrizzék a rendelkezésre álló eszközöket.A gyakorlat során felmérik a katasztrófakockázat-csökkentési tervekben meghatározott intézkedések végrehajtásának állapotát, valamint azokat az erőket és erőforrásokat, amelyeket mentési, reagálási és helyreállítási műveletek során lehet igénybe venni.

A felkészülés része az egészségügyi kockázatok kezelése is.

Ennek keretében például áttekintik az Aedes aegypti szúnyog által terjesztett betegségek kockázatának növekedésére, valamint az esetleges fertőzési gócpontok felszámolására irányuló intézkedéseket.

A tervekben és gyakorlatokban külön figyelmet fordítanak a hidrometeorológiai eseményekre, a földrengésekre, az aszályra, az ipari és technológiai balesetekre, valamint más veszélyhelyzetekre adott válaszlépésekre.

Ugyanígy fontos szempont a lakosság, a gazdaság és az állami, illetve nem állami szektor védelme.

A rendszer fontos eleme a kommunikáció is.

Veszélyhelyzetben meg kell határozni azokat a kommunikációs eszközöket, amelyekkel az illetékes szervek egymással kapcsolatot tarthatnak, valamint azokat az információs csatornákat, amelyeken keresztül a lakosság időben megkaphatja a szükséges tájékoztatást és a védekezéshez szükséges utasításokat.

A felkészülés ezért elméleti és gyakorlati képzést egyaránt magában foglal.

A korábbi katasztrófahelyzetek és gyakorlatok tapasztalatait rendszeresen elemzik és beépítik a későbbi tervekbe, hogy javítsák a döntéshozók, a szakemberek és a végrehajtásban részt vevő szervek reagálási képességét.

A meteorológiai előrejelzés kulcsszerepe

Kuba földrajzi helyzetéből adódóan a Polgári Védelem egyik legfontosabb feladata a trópusi ciklonok és más súlyos hidrometeorológiai jelenségek folyamatos, éber követése.

A meteorológiai előrejelző rendszer segítségével folyamatosan figyelemmel kísérik a veszélyes időjárási rendszerek kialakulását, mozgását, várható pályáját és intenzitását.Ez különösen fontos egy olyan szigetország számára, amely rendszeresen ki van téve az atlanti-óceáni hurrikánszezonnak. A megfelelő időben kiadott figyelmeztetés lehetőséget teremt a lakosság felkészítésére, szükség esetén evakuálására, az infrastruktúra védelmére és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítására.

A kubai rendszer egyik alapelve éppen ezért a megelőzés: minél korábban sikerül felismerni és megfelelően értékelni egy fenyegetést, annál nagyobb az esély arra, hogy a veszélyhelyzet emberi és anyagi következményei mérsékelhetők legyenek.

Egy rendszer, amelyben a lakosság az egyik főszereplő

A kubai Polgári Védelem sajátossága, hogy a védekezést nem kizárólag hivatásos szervezetek feladataként kezeli.A rendszer működésének fontos része a lakosság felkészítése és tájékoztatása, hiszen egy jelentős katasztrófa esetén a társadalom minden tagjának szerepe lehet saját maga, családja és közössége biztonságának megteremtésében.

A Polgári Védelem így egy olyan komplex állami-társadalmi rendszerként értelmezhető, amelyben a megelőzés, az előrejelzés, a felkészülés, a reagálás, a mentés és a helyreállítás egymásra épülő feladatokat alkot.

Közel 65 éves története során a teljes struktúra jelentős átalakuláson ment keresztül.

A kezdeti, elsősorban honvédelmi jellegű népvédelmi funkciótól egy olyan komplex katasztrófavédelmi struktúráig jutott el, amely a természeti és technológiai katasztrófáktól a járványügyi veszélyekig számos különböző forgatókönyvre igyekszik felkészíteni az országot.

Fidel Castro egy, a kubai Polgári Védelemmel kapcsolatban megfogalmazott gondolata szerint:

„A forradalomnak köszönhetően senki sem marad védtelenül, ám tehetetlenül sem, mert egy erős, energikus és rugalmas polgári védelem minden állampolgárunk biztonságáról gondoskodik.”

Ez a gondolat jól összefoglalja azt a szemléletet, amelyre a kubai Polgári Védelem felépült: a katasztrófák elleni védekezés nem a veszély bekövetkezésekor kezdődik, hanem jóval korábban, a megelőzéssel, a felkészüléssel, az előrejelzéssel és a társadalom mozgósításával.

Fotók: A Kubai Köztársaság Nemzeti Polgári Védelmi Törzsének jóvoltából.

© Juhász Norbert

A Kubai Köztársaság újabb kiemelkedő szellemi és tudományos mérföldkővel tiszteleg a történelmi örökség előtt.

A Kubai Polgári Védelem országos vezérkarának székházában ünnepélyes keretek között mutatták be a „Revista Defensa Civil Cuba” (Kubai Polgári Védelem Folyóirat) különleges, exkluzív ünnepi kiadását, amelyet teljes egészében a forradalom főparancsnoka, Fidel Castro Ruz születésének  centenáriuma előtti tisztelgésnek szenteltek.A magas szintű katonai és szakmai eseményen részt vett Ramón Pardo Guerra hadosztálytábornok, az országos vezérkar főnöke, valamint Mireida Rodríguez Acosta ezredes, a Polgári Védelem Tudományos Kutatóközpontjának igazgatónője is.A rendezvényen képviseltették magukat a nagy múltú Verde Olivo (Olívazöld) Katonai Könyvkiadó munkatársai, a megelőzési és katasztrófavédelmi dandárok ifjúsági bizottságai, a Kubai Fiatal Kommunisták Szövetsége (UJC) harmadik zászlóaljának küldöttei, valamint azok a szerzők és kutatók, akiknek szakmai tanulmányai alkotják a most bemutatott folyóirat törzsanyagát.

Tudományos és honvédelmi felkészültség a blokád ellenére

Az ünnepi bemutató alkalmával a kiadvány szerzői első kézből osztották meg tapasztalataikat és tudományos impresszióikat az elvégzett munkáról.A folyóirat különkiadása részletesen elemzi Fidel Castro azon zseniális, máig iránymutató doktrínáit, amelyekkel megalapozta a modern kubai polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszert.

Ez a struktúra világszerte elismert példaként szolgál, hiszen képes minimálisra csökkenteni az emberi életekben esett kárt a karibi térséget sújtó pusztító hurrikánok és egyéb természeti csapások idején.

A rendezvény végén Ramón Pardo Guerra hadosztálytábornok ünnepi beszédében rávilágított hogy miközben az Egyesült Államok által diktált, szigorított, bűnterhes energetikai blokád, valamint az illegális olajembargó súlyos anyagi és technológiai korlátozások közé szorítja az országot, a polgári és katonai védelem szakemberei a tudomány, az innováció és a fegyelmezett munka erejével továbbra is garantálják a lakosság biztonságát.Fidel Castro eszméi ma, a fokozódó imperialista nyomásgyakorlás árnyékában aktuálisabbak, mint valaha.

A Moncada-szellemiségében és Fidel centenáriumának jegyében zajló nemzeti megmozdulások világossá teszik, hogy a szocialista Kuba intézményei és a fiatal nemzedékek készen állnak megvédeni Kuba szuverenitását és történelmi emlékezetét.Az eseményt a vezérkar tagjainak és a szerzőknek egy közös, a megbonthatatlan egységet szimbolizáló csoportképe zárta.

Fotók: A Kubai Polgári Védelem Országos Vezérkarának jóvoltából.

 © Juhász Norbert