A Nemzeti Innovációs Tanács októberi ülésén részletesen megvizsgálták a Tudományról, a Technológiáról és az Innovációról szóló törvénytervezetet, amely korábban széleskörű országos vitát indított el.
Az ülést a tanácsadó testület elnöke, a Kubai Kommunista Párt első titkára, Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök vezette.
A kubai kormányzat irányítási rendszerének három pillére egyikeként a tudomány, a technológia és az innováció fejlesztése egyre központibb szerepet játszik az ország fejlődésében.
Ehhez igazidva, a Nemzeti Innovációs Tanács októberi ülésén alaposan megvizsgálta a Tudományról, a Technológiáról és az Innovációról szóló törvénytervezetet, amelyről országos széleskörű vitafolyamat zajlik.
Ezzel kapcsolatban Díaz-Canel elnök úgy vélte, hogy a végül elfogadott törvénynek meg kell oldania a tudomány, a technológia és az innováció fejlődésének még fennálló akadályait, avagy ki kell töltenie a jogszabályok hiányosságait, hogy támogassanak bizonyos folyamatokat ezeken a területeken, és válaszolnia kell azokra a törekvésekre, amelyeket valamennyi kubai tudós következetesen felvetett a pártvezetés rendszeres országjárásai során.
„Biztosítani kell, hogy a tudomány, a technológia és az innováció az országban végérvényesen a gazdasági és társadalmi fejlődés fő mozgatórugójává váljon.”
- Hangsúlyozta az államfő.
A törvénytervezet szövegét illető további konzultációs folyamattal kapcsolatban pedig ragaszkodott ahhoz, hogy az a lehető legszélesebb körű legyen, először is magában foglalva az ország teljes tudományos, technológiai és innovációs szektorát, figyelembe véve más ágazatok véleményét is.
„Meggyőződésem, hogy ezt az előzetes tervezetet nagymértékben erősíteni fogja mindaz, amit ebből a vitából hozzá tudunk tenni.”
- Jegyezte meg Díaz-Canel elnök.
A tervezet bemutatása során Armando Rodríguez Batista, tudományos, technológiai és környezetvédelmi miniszter (CITMA) kijelentette, hogy a tervezet kidolgozására létrehozott munkacsoportban széles körben képviseltetik magukat tudósok, innovációs tanácsadók, oktatók, valamint kulcsfontosságú központi kormányzati szervek is, például a közegészségügyi, a mezőgazdasági, az igazságügyi minisztériumok éppúgy mint a CITMA szakemberei.
A CITMA miniszterének előadását követően a Nemzeti Innovációs Tanács több tagja értékes meglátásokkal járult hozzá a tervezet megerősítéséhez, amelyet nagyon megalapozottnak értékeltek.
Többek között kiemelték az innovatív tevékenységek értékelésére szolgáló keretek kidolgozásának szükségességét, a társadalomtudományok kellő prioritását, a digitális átalakulás további előmozdítását, az érintett ágazatok személyzetének megfelelő felkészítését és a részvételi demokrácia megerősítését.
Mindezt annak érdekében, hogy átfogóan megvalósuljanak a társadalom egésze számára készült szöveg alapjait meghatározó elvek.
A feltárt problémák megoldása érdekében a CITMA minisztere kifejtette, hogy a tervezet alapjául mintegy húsz alapelvet jelöltek ki.
Kiemelte többek között egy olyan jogi dokumentum kiadását, amely az elmúlt években kialakult jogi normák közül a legmagasabb rangú és egy megerősített tudományos, technológiai és innovációs rendszer felé való elmozdulást jelent.
Különösen hangsúlyozta az innováció, a tudásalapú gazdaságra való áttérés és a kubai tudomány nemzetközi integrációjának ötvözésének fontosságát a dokumentumban.
Hozzátette, hogy a frissített Tudományos, Technológiai és Innovációs Rendszer konkrét aspektusaira vonatkozó, a jelenlegi tervezetben foglalt elvekkel összhangban lévő, változó hatályú rendelkezések továbbra is hatályban maradnak.
Az eddig lefolytatott konzultációs folyamattal kapcsolatban elmondta, hogy körülbelül 1500 ember vett részt benne, köztük akadémikusok, kutatók, diákok, üzleti vezetők, professzorok, kormánytisztviselők és sokan mások.
Elmondta, hogy ez ideális lehetőség arra, hogy ezek az ágazatok hozzájáruljanak a projekt sikerre viteléhez.
Forrás: pcc.cu
© Juhász Norbert
