Több mint 1,4 millió diák kezdte meg a 2026–2027-es tanévet Kubában szeptember elsején, annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok blokádja által tovább súlyosbított összetett gazdasági és társadalmi körülmények drámai kihívások elé állítják a szigetország oktatási rendszerét.

 – Jelentette be Naima Ariatne Trujillo kubai oktatási miniszter.

A miniszter tájékoztatása szerint az elmúlt nap folyamán több mint 10 ezer általános oktatási intézmény nyitotta meg kapuit, ahol ezen az oktatási szinten több mint 135 ezer pedagógus kezdte meg munkáját.

Trujillo kiemelte hogy az új tanév egyik legfontosabb célkitűzése, a lehető legnagyobb mértékben biztosítani a személyes jelenléten alapuló oktatást, hiszen a gyermekek és a serdülők fejlődésében semmi sem pótolhatja a kortársakkal való közvetlen emberi kapcsolatot.

Hangsúlyozta az önkormányzatok szerepét is, amelyeknek vezető szerepet kell vállalniuk az egyes oktatási intézmények sajátos problémáinak gyors és hatékony megoldásában.

A miniszter arról is beszámolt, hogy az ország valamennyi bentlakásos oktatási intézménye megkezdi működését, köztük a Természettudományi Egyetemi Előkészítő Intézetek is.

Ezekben viszont a jelenlegi körülményekhez igazítják a felvételi és képzési folyamatokat.

A bentlakásos oktatás fenntartása ugyanakkor különösen nagy kihívást jelent, elsősorban a szállás, az étkeztetés és a közlekedés biztosítása miatt.

Trujillo elmondása szerint e rendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása jelentős kihívásokkal teli feladat lesz.

Az oktatási tárca emellett dolgozik az oktatási intézmények – mindenekelőtt a bentlakásos és a gyógypedagógiai intézmények – alternatív energiaellátási lehetőségeinek kialakításán is.

A tanári létszámmal kapcsolatban a miniszter elismerte, hogy továbbra is fennáll a pedagógushiány.

Ennek enyhítésére ugyanakkor egyetemi hallgatókat, más ágazatok szakembereit és nyugdíjasokat is bevonnak az oktatási munkába.

Több mint 13 ezer diák kezdi meg sportiskolai tanulmányait

Emilia Rebeca Hernández, a Testnevelési és Sportintézet országos képzési és fejlesztési igazgatója elmondta, hogy idén több mint 13 ezer diák kezdi meg tanulmányait a sportiskolákban.

Hernández szerint az idei tanév egyik legfontosabb irányelve itt is a lehető legtöbb személyes jelenlét biztosítása, valamint a diákok, az oktatási intézmények és a pedagógusok közötti kapcsolat további erősítése.

 Emellett fokozatosan átszervezik a sportoktatás helyi, közösségi szintű működését is.

Kiemelt figyelmet fordítanak az egyes oktatási szintek kezdő évfolyamaira, amelyekben a szükséges tananyagot a jelenlegi körülményekhez igazodó módon rendszerezik.

Különös figyelmet kap a 12. évfolyam, valamint a tanulmányok folyamatosságának biztosítása.

Több mint 40 művészeti iskola nyitja meg kapuit

Ariadna Padrón, a Kulturális Minisztérium művészeti fejlesztésért és képzésért felelős főigazgatója arról számolt be, hogy az új tanévben több mint 40 művészeti iskola kezdi meg működését.

Ezek hét különböző művészeti területen és több mint 30 szakterületen kínálnak képzést.

A tisztviselő szerint a most kezdődő tanév valóban hősies erőfeszítést igényel majd, ezért különösen fontos a közösségek, a családok és a pedagógusok együttműködése.

Elmondta azt is, hogy az idei évben több mint kétezer új diák iratkozott be a művészeti képzésekre.

A mindenki számára, annak minden szintjén ingyenesen elérhető oktatás a Kubai Forradalom egyik alapvető vívmánya és alapelve annak 1959-es diadala óta, éppen ezért a tanév megkezdése a jelenlegi nehéz körülmények között is azt mutatja, hogy az ország állami és pártvezetése továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonít ennek a területnek és az oktatás eredményei maradéktalan megőrzésének.

Fotó: ACN - Kubai Hírügynökség

© Juhász Norbert

"Ma ünnepeljük a Kubai Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 66. évfordulóját.

Megerősítjük azon szándékunkat, hogy továbbra is erősítsük népeink történelmi baráti és együttműködési kapcsolatait."

- Fogalmazott mai közleményében a Kubai Köztársaság Külügyminisztériuma

© Juhász Norbert

Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök csütörtökön felkereste a Havanna vízellátása szempontjából stratégiai jelentőségű Paso Seco vízellátó létesítményt, majd megtekintette a Habana 220 akkumulátoros energiatároló rendszert (BESS), valamint a Cotorro községben működő állami tulajdonú Servivip mikro-, kis- és középvállalkozást (MKKV).

A havannai vízellátás védelme

A főváros déli és középső részének vízellátásában fontos szerepet betöltő Paso Seco létesítményeiben jelentős karbantartási és helyreállítási munkálatok zajlanak.

A cél, hogy a hosszan tartó áramkimaradások ellenére is biztosítható legyen a víz szivattyúzása Havanna lakossága számára.

A Boyeros községben található létesítményt az elnök a fővárosban tett körútja részeként kereste fel, hogy a helyszínen tájékozódjon a vízellátás folyamatosságának biztosítására kidolgozott stratégia végrehajtásáról.

A kérdés különösen fontos egy csaknem kétmillió lakosú városban, ahol az áramkimaradások következtében a vízellátás is komoly nehézségekkel küzd.

Rubén Campos Olmo, a Kubai Villamosenergia-ipari Unió (UNE) vezérigazgatója elmondta, hogy a Hidraulikai Erőforrások, az UNE a Forradalmi Fegyveres Erők és más állami szervezetek szakemberei közösen dolgoznak a leromlott állapotú berendezések, elektromos vezetékek és motorok helyreállításán, valamint a vízellátó létesítmény elektromos tartalékának megerősítésén.

„Valóban kritikus helyzetből indultunk ki” – fogalmazott Campos Olmo, hozzátéve, hogy az intézkedések az elektromos ellátás, a hidraulikai infrastruktúra és a létesítmény működési feltételeinek helyreállítására irányulnak.

Mindez összhangban áll azzal az elnöki utasítással, amely szerint tartósan biztosítani kell a főváros vízellátásának védelmét.

A tervek szerint Paso Secóba, illetve Havanna más vízellátó létesítményeibe tartalék motorokat telepítenek, amelyek a Nemzeti Elektromos Rendszer (SEN) kiesése esetén is lehetővé teszik a kutak működtetését.

Ez hozzájárul ahhoz, hogy a vezetékekben folyamatosan rendelkezésre álljon a víz, és megfelelőbb szintű legyen a főváros felé történő szivattyúzás.

A megoldás ugyanakkor jelentős üzemanyag-felhasználással jár, ezért hosszabb távon Paso Secóban és Havanna más szivattyú- és átemelőállomásain is napelemes rendszerek telepítését tervezik.

Campos Olmo szerint a vízellátó létesítmények energiaellátásának nagy része továbbra is a SEN-ből származik majd, a tartalék motorok pedig az esetleges meghibásodások és hosszabb üzemzavarok áthidalását szolgálják.

A motorokat a tervek szerint 72 órán belül a helyszínre szállítják és csatlakoztatják.

Díaz-Canel a szakemberekkel folytatott megbeszélésen a havannai lakosságot érintő jelenlegi kritikus helyzetre is kitért, amelyben az áramkimaradások következtében a vízellátás is akadozik.

Az elnök a probléma mielőbbi megoldását sürgette, nemcsak Paso Secón, hanem a főváros valamennyi vízellátó rendszerében.

Közel a befejezéshez a Habana 220 energiatároló rendszer

Az államfő ezt követően felkereste a Habana 220 akkumulátoros energiatároló rendszert (BESS) is, amely egyike annak a négy, egyenként 50 megawattos rendszernek, amelyek együttesen 200 megawatt tárolókapacitást biztosítanak majd az ország számára.

A további három létesítmény Cotorroban, Cuetóban és Bayamóban található.

A Havannai Műszaki Egyetem (CUJAE) közelében épülő létesítményt Manuel Alejandro Soler Sánchez mérnök, a projekt elektromos részlegének vezetője mutatta be az elnöknek.

Mint elmondta, a projekt lítiumakkumulátorok segítségével tárolja az elektromos energiát, elsődleges feladata pedig a Nemzeti Elektromos Rendszer frekvenciájának szabályozása.

A szakember szerint a rendszer úgynevezett hálózatformáló (grid-forming) képességgel is rendelkezik, vagyis a SEN meghibásodása esetén képes lehet támogatást nyújtani egy erőmű számára, illetve hozzájárulhat az elektromos rendszer újraindításához.

A BESS másik fontos feladata az elsődleges frekvenciaszabályozás, valamint az úgynevezett automatikus frekvenciakioldások (DAF) mérséklése.

Ezek olyan automatikus védelmi beavatkozások, amelyek veszélyesen alacsony hálózati frekvencia esetén lépnek működésbe, és adott esetben további áramkimaradásokhoz vezethetnek.

Soler Sánchez szerint a Habana 220 rendszer – a Cotorroban és Cuetóban működő létesítményekkel együtt – a naperőművek teljesítményének jobb kihasználását is lehetővé teszi.

Felhős időben például az akkumulátoros rendszer képes lehet részben kiegyenlíteni a fotovoltaikus termelés visszaesését.

A tervek szerint az elektromos munkálatokat és a műszaki szerelést szeptember 30-ig befejezik.

Ezt követően megkezdődik a műszaki támogatás és üzembe helyezés, a rendszer pedig várhatóan október 30-án kapcsolódhat a hálózathoz.

 A kubai szakemberek az ország számára jelentős technológiai mérföldkőként értékelték a beruházást.

Egy sikeres állami MKKV tapasztalata

Díaz-Canel útjának harmadik állomása a Servivip állami tulajdonú középvállalkozás volt, amely az Agua y Saneamiento ágazat felső szintű vállalatirányítási szervezetéhez tartozik.

A 2021-ben létrehozott vállalkozás eredetileg olyan, lakóépületekben, városi közösségekben és más létesítményekben található hidraulikai hálózatok problémáinak megoldásával foglalkozott, amelyekhez a Nemzeti Hidraulikai Erőforrások Intézetének kapacitásai már nem értek el.

Azóta tevékenységi köre jelentősen kibővült: többek között tartálykocsis vízellátással, duguláselhárítással, szennyvízelvezetéssel, hulladékgyűjtéssel és ivóvízkezeléssel is foglalkozik.

Havannában a tartálykocsis vízellátás több mint 80 százalékát a vállalat végzi.

A Servivip jelenleg 88 munkavállalót foglalkoztat, az átlagfizetés pedig meghaladja a 48 ezer pesót.

A vállalkozás három egymást követő évben nyerte el a Nemzeti Élvonalbeli (Vanguardia Nacional) minősítést is.

Víctor Janier Jara Jorge, a vállalat igazgatója ismertette az elnökkel a Servivip elmúlt öt évének tapasztalatait, legfontosabb gazdasági mutatóit, valamint a nemrég jóváhagyott gazdasági és társadalmi átalakítások által biztosított lehetőségeket.

Beszélt ugyanakkor azokról a nehézségekről is, amelyek még mindig fennállnak a különböző gazdálkodási formákhoz képest.A vállalat társadalmi szerepvállalásáról is beszámoltak.

Ennek része többek között egy, az egyedül élő idősek számára működtetett Idősek Háza, ahol napközben gondoskodnak az idősekről és étkezést is biztosítanak számukra.

A vállalkozás emellett támogatja a közösség iskoláját és a helyi anyai- és gyermekvédelmi intézményt, a Hogar Materno-t is.

Díaz-Canel sikeres példaként értékelte a Servivip működését, és úgy vélte, hogy a tapasztalatokat a Nemzeti Hidraulikai Erőforrások Intézetéhez tartozó más vállalatoknál is érdemes lenne alkalmazni.

Véleménye szerint a munkavállalók és vezetők tehetsége, kreativitása és kezdeményezőkészsége számos, jelenleg megoldásra váró problémára választ adhat.

Az elnök fővárosi körútján részt vett Álvaro López Miera hadtesttábornok, a Forradalmi Fegyveres Erők minisztere, a Politikai Hivatal tagja, Inés María Chapman Waugh miniszterelnök-helyettes, valamint a Minisztertanács több tagja is.

Fotók: Kubai Köztársaság Elnöki Hivatala

© Juhász Norbert

Nelson Almaguer kubai képzőművész Palavinka című alkotásával az V. Nemzetközi „A diplomácia építészete” képzőművészeti verseny egyik győztese lett.

A „palavinka” kifejezéssel Kubában hagyományosan az orosz és kubai vegyes házasságokból született leszármazottakat nevezik.

Almaguer alkotását a zsűri több mint 600, a világ valamennyi kontinenséről érkezett pályamű közül választotta ki.

Mint azt a díjátadó ünnepségen Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elmondta: a

"Annak ellenére, hogy a Nyugat megpróbálja visszaszorítani Oroszország nemzetközi jelenlétét, az ország kultúrája iránt világszerte valódi reneszánszát éli az érdeklődés.

Ennek egyik bizonyítéka, hogy az orosz külügyminisztérium minden évben megrendezi  A diplomácia építészete elnevezésű nemzetközi versenyt, amelyre idén rekord számú pályamű érkezett."

A kezdeményezés célja az Oroszország és a világ más országai közötti kulturális kapcsolatok erősítése.

Almaguer saját művének jelentésére utalva elmondta, hogy a matrjoska az anyaságot és a védelmet szimbolizálja.

Zaharova megjegyezte, hogy Oroszország mindig Kuba mellett állt a legnehezebb időszakokban, és segítő kezet nyújtott a szigetországnak, ahogyan ezt ma is teszi.

A „Matrjoska: díszek párbeszéde” című tematikus kategóriában a művészeket arra kérték fel, hogy gondolják újra az orosz kultúra egyik legismertebb jelképét.

A résztvevők a klasszikus matrjoska baba formájából kiindulva saját országuk nemzeti kultúrájának stílusában, kreatív módon értelmezték újra a hagyományos orosz figurát.

Forrás: mid.ru

© Juhász Norbert

Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter a leghatározottabban elítélte, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya újabb egy évvel meghosszabbította a Kuba ellen alkalmazott gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokat.

A kubai diplomácia első embere népirtó politikának nevezte az intézkedést, mely több mint hat évtizede sújtja a kubai népet.

Bruno Rodríguez kiemelte hogy a döntés a Washington által a szigetországgal szemben folytatott nyomásgyakorlás egyik legkegyetlenebb időszakában született.

„Az úgynevezett Kereskedés az ellenséggel törvény 2027 szeptemberéig történő megújítása nem egy jelentéktelen adminisztratív intézkedés, hanem annak megerősítése, hogy Washington továbbra is kitart azon célja mellett, hogy megfojtson egy egész nemzetet.”

– Hangsúlyozta közösségi oldalain.

A külügyminiszter arra reagált, hogy Donald Trump amerikai elnök újabb egy évvel, 2027. szeptember 14-ig meghosszabbította a Kubával kapcsolatos rendkívüli gazdasági hatáskörök alkalmazását.

A Fehér Ház cinikus közleménye szerint ugyanakkor ezek további egyéves fenntartása az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja.

A Kuba elleni amerikai gazdasági szankciók története az 1960-as évek elejére nyúlik vissza.

Washington 1960-ban vezetett be először jelentős korlátozásokat, miután a Kubai Forradalmat követően az új kormány államosította az amerikai tulajdonban lévő vállalatok egy részét.

 A szankciós rendszert 1962-ben tovább szigorították, majd később olyan jogszabályokkal is megerősítették, mint az 1996-ban elfogadott Helms–Burton törvény.

A kubai kormány ezen évtizedek alatt folyamatosan, és minden nemzetközi fórumon hangsúlyozza hogy a fennálló könyörtelen amerikai intézkedések drámai mértékben hozzájárulnak az ország gazdasági nehézségeihez és a lakosság által tapasztalt áru- és energiahiányhoz, mely a világtörténelemben is szinte példa nélküli.

Havanna emellett kiemeli az idén fokozódó energiakorlátozásokat is, a szigetországra nehezedő amerikai nyomás részeként.

Fotók: Kubai Köztársaság Külügyminisztériuma

© Juhász Norbert

„Cienfuegos, a Dél Gyöngyszeme – A lehetőségek úti célja” címmel rendeznek üzleti fórumot, amelynek célja a kubai város turisztikai ágazatában rejlő befektetési lehetőségek bemutatása, valamint új partnerek felkutatása a nem állami szektor és a külföldön élő kubaiak körében.

A rendezvényt a Kubai Köztársaság Turisztikai Minisztériuma (Mintur) és a Kubai Kereskedelmi Kamara területi képviselete szervezi.

A fórumra október 9–10 között kerül sor Cienfuegos egyik legemblematikusabb épületében, a Palacio de Valle épületében.

Yuri Quevedo Pupo, a Turisztikai Minisztérium cienfuegosi képviselője a Prensa Latinának elmondta, hogy a fórum kiemelt jelentőségű a tartomány számára, mivel célja a helyi szálláshely-infrastruktúra fejlesztésének ösztönzése.

Mint fogalmazott, Cienfuegos szeretné magát olyan turisztikai célponttá alakítani, ahol a látogatók hosszabb időt töltenek el, és nem csupán egy átutazási állomásként tekintenek a városra.

Befektetők és új üzleti partnerek a középpontban

A fórum első napján hivatalos megnyitóra és intézményi bemutatókra kerül sor, ezt követően pedig a résztvevők tapasztalatokat és üzleti elképzeléseket cserélnek, valamint üzleti tárgyalásokra is lehetőség nyílik.

A második napon a résztvevők megismerkedhetnek Cienfuegos turisztikai látnivalóival, továbbá felkeresik azokat a konkrét üzleti kezdeményezéseket is, amelyeket az első napi tárgyalások során azonosítottak.

A rendezvény hivatalos utazásszervezője a Havanatur Centro utazási iroda lesz.

Cienfuegos, amelyet a festői öbléről és neoklasszicista építészetéről a Dél Gyöngyszemeként is emlegetnek, arra törekszik, hogy turisztikai kínálatát tovább bővítse, és a kulturális, illetve természeti örökségére épülő lehetőségeken túl új vonzerőket és szolgáltatásokat is kialakítson.

A fórum illeszkedik a kubai kormány azon törekvéseibe, amelyek célja külföldi tőke bevonzása, valamint új együttműködések kialakítása a helyi gazdasági szereplőkkel és a külföldön élő kubaiakkal.

A kezdeményezés egyúttal a kubai gazdasági modell korszerűsítésének része, miközben az ország igyekszik kihasználni a nemzetközi turizmusban tapasztalható keresletet a napfényes tengerparti üdülőhelyek, valamint a történelmi értékekkel és autentikus kulturális élményekkel rendelkező úti célok iránt.

Fotó: mintur.gob.cu

© Juhász Norbert

Taymara Oropesa, a 2026-os Santo Domingó-i Közép-amerikai és Karibi Játékok kubai bajnoka bronzérmet szerzett a Dominikai Köztársaságban rendezett International Future Series tollaslabda tornán.

A verseny eredménye beleszámít a 2027-es limai Pánamerikai Játékok kvalifikációs pontversenyébe.

Orlando Cala, a kubai tollaslabda-szövetség tisztségviselője is kiemelte a most megszerzett pontok jelentőségét.

Mint elmondta, a Közép-amerikai és Karibi Játékokon nyújtott kiemelkedő teljesítményének köszönhetően a Pánamerikai Tollaslabda-konföderáció azok közé a sportolók közé sorolta Oropesát, akik már támogatásban részesülnek a jövő évi kontinentális játékokra való kijutás érdekében.

A Holguínban született kubai játékos ezúttal is igazolta a hozzá fűzött reményeket, és a következő hónapokban további versenyeken készülhet a kvalifikáció folytatására.

A tervek szerint Mexikóban, Guatemalában és San Salvadorban is pályára léphet.„Azt is reméljük, hogy Roberto Carlos Herrera is csatlakozhat hozzá, és 2026-ban mindketten legalább további két versenyen győzelmet arathatnak.”

 – Mondta Orlando Cala.

Három győzelemmel jutott az elődöntőbe

Oropesa volt csapata egyetlen tagja, aki visszatért a dominikai fővárosba megrendezett tornára.

Három egymást követő győzelemmel jutott be a legjobb négy közé.

A legjobb 32 közé jutásért a dominikai Alissa Acostát győzte le 21–14-re.

A nyolcaddöntőben szintén dominikai ellenfél, Emely Benítez következett, akit 21–6, 21–10 arányban múlt felül.

A negyeddöntőben az argentin Iona Gualdi sem tudta megállítani: Oropesa 21–18, 21–9-es győzelemmel biztosította helyét az elődöntőben, egyben pedig a bronzérmet is.

A döntőbe jutást végül a torna első kiemeltje, a svájci Jenjira Stadelmann akadályozta meg.

Az európai játékos 21–19, 21–16 arányban győzte le a kubai versenyzőt.

Orlando Cala szerint Stadelmann jó formában érkezett Santo Domingóba, hiszen ezt megelőzően a paraguayi és a perui nemzetközi tornákon is részt vett.

Egyre jobb formában a visszatérés után

Oropesa teljesítménye a szülési szabadságot követő visszatérése óta folyamatosan javul.

Ennek egyik legfontosabb állomása a Santo Domingó-i Közép-amerikai és Karibi Játékok volt, ahol egyéniben aranyérmet szerzett a mexikói Vanesa García ellen, 15–21, 22–20, 21–15-ös eredménnyel.Női párosban ugyanezen a versenyen ezüstérmet nyert a debütáló Erly Cabrera oldalán.

A most megszerzett dominikai bronzérem így újabb fontos állomás lehet a kubai tollaslabdázó számára a 2027-es limai Pánamerikai Játékokra vezető kvalifikációs úton.

Forrás: Lisset Isabel Ricardo Torres, kubai sportriporter tudósítása nyomán.

Fotók: jit.cu

© Juhász Norbert

Több mint 1500 ember vett részt az indiai Tripura állam fővárosában, Agartalában rendezett nagyszabású megemlékezésen, amelyet Fidel Castro, a Kubai Forradalom történelmi vezetője születésének centenáriuma alkalmából tartottak.

A Kommunista Párt (Marxista) – CPI(M) – kezdeményezésére, a Tripurai Kubai Szolidaritási Bizottság szervezésében megtartott rendezvénynek a Rabindra Satabarshiki Bhawan adott otthont.Az esemény megerősítette a kubai és az indiai nép között fennálló történelmi szolidaritási kapcsolatokat, és rámutatott Fidel Castro forradalmi örökségének máig tartó jelentőségére az imperializmus és a kizsákmányolás elleni küzdelemben.

Kuba indiai nagykövete, Juan Carlos Marsán Aguilera beszédében megerősítette, hogy a kubai nép mindent megtesz függetlenségének és a szocializmusnak a védelméért.

Emlékeztetett arra is, hogy miként támadták meg a Fidel Castro vezette fiatal forradalmárok 1953-ban a Moncada-laktanyát José Martí örökségének védelmében, úgy a jelenlegi kubai nemzedék is eltökélt Fidel Castro örökségének megőrzésében, miközben az országnak az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett súlyos gazdasági blokáddal kell szembenéznie.

A megemlékezésen részt vett Jitendra Chaudhury, a CPI(M) Politikai Hivatalának tagja és a Tripurai Törvényhozó Gyűlés ellenzéki vezetője, valamint Manik Sarkar, a párt egyik vezető politikusa és Tripura korábbi miniszterelnöke is.

A felszólalók széles körű szolidaritásukról biztosították Kubát, és határozottan elutasították az Egyesült Államok által a szigetország ellen fenntartott blokádot.

India-szerte folytatódik a centenáriumi szolidaritási kampány

Az agartalai rendezvény egy szélesebb körű indiai szolidaritási kampány része, amelyet Fidel Castro születésének századik évfordulója alkalmából rendeznek az ország különböző államaiban.

A programsorozat keretében fotókiállításokat, könyvbemutatókat, valamint kulturális és sporteseményeket is szerveznek, amelyek Fidel Castro és a kubai forradalom történelmi örökségét mutatják be.

A kampány az elkövetkező hónapokban is folytatódik, újabb kezdeményezésekkel Fidel Castróra, Ernesto Che Guevarára, valamint a Kubai Forradalom 1959-es győzelmére emlékezve.

Fotók: Kubai Köztársaság Külügyminisztériuma

© Juhász Norbert

Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök a magánszektor képviselőivel találkozott, amelyen az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az energetika, a szállítás és a jogi szolgáltatások területén működő vállalkozók is részt vettek.

A rendszeresen megrendezett találkozók soron lévő alkalmával az államfő hangsúlyozta, hogy a jelenleg végrehajtott gazdasági átalakítások célja az ország fejlődésének előmozdítása, valamint a vállalkozói kezdeményezések és a nemzeti érdekek összehangolása egy olyan gazdasági környezet megteremtése érdekében, amelyben minden szereplő hozzájárulhat a közös fejlődéshez.

Díaz-Canel a kubai élelmiszer-, áru- és szolgáltatástermelés növelésének szükségességét hangsúlyozta, miközben a nem produktív kiadások és a késztermékek importjától való függőség csökkentését sürgette.

Kiemelte továbbá a technológia, a tudás és az innováció szélesebb körű alkalmazásának fontosságát.

Az elnök szerint nincs értelme annak, hogy Kuba gazdasági és társadalmi modellje valamennyi gazdasági szereplő részvételével számoljon, ha tevékenységük nem kapcsolódik az ország területi és helyi fejlesztési stratégiáihoz, illetve a Nemzeti Fejlesztési Tervhez.

A nyereségnek teljesítményen kell alapulnia

Az államfő kritikusan beszélt az illegális profitszerzés jelenlétéről és az olyan gazdasági gyakorlatokról, amelyek nem a termelékenységen és a tényleges teljesítményen alapulnak.

Úgy fogalmazott, hogy a vállalkozások nyereségének elsősorban az erőfeszítéshez, az elért eredményekhez, a termelékenységhez, a hatékonysághoz, az innovációhoz és a vállalt kockázatokhoz kell kapcsolódnia, nem pedig spekulációhoz vagy mesterséges árfelhajtáshoz.

Az államfő arra szólította fel a magánszektort, hogy ne váljon az illegális tevékenységek, az adóelkerülés, a spekuláció, a korrupció, a felhalmozás vagy a gazdasági realitásoktól elszakadt árképzés terepévé.

Külön kitért a banki átutalásokkal történő fizetések akadályozásának gyakorlatára is, amelyet károsnak és a lakosság érdekeivel ellentétesnek nevezett.

Hangsúlyozta, hogy ennek felszámolása érdekében a hatóságok folytatják a fellépést mindaddig, amíg a problémára teljes körű megoldás nem születik.

„Nem csak az számít, mennyi pénz kerül a bankszámlára”

Díaz-Canel szerint egy gazdasági projekt eredményességét nem kizárólag az alapján kell megítélni, hogy mekkora pénzügyi bevételt termel.

Fontosabb szempontnak nevezte, hogy egy vállalkozás mennyivel járul hozzá egy család asztalára kerülő élelmiszerhez, hány fiatalnak biztosít munkát, milyen lehetőségeket teremt a tehetséges fiatalok fejlődéséhez, illetve mennyiben képes javítani a helyi közösségek életkörülményeit.

A kubai elnök biztosította a jelenlévőket arról, hogy az ország folytatja a gazdasági és társadalmi átalakításokat, amelyekben minden gazdasági szereplő részvételére számítanak. Hangsúlyozta: a folyamat középpontjában továbbra is a lakosság jólétének javítása és az ország fejlődése áll.

A vállalkozók saját tapasztalataikról számoltak be

A találkozón több vállalkozó is ismertette saját tapasztalatait, és szólt a középvezetői szinteken továbbra is tapasztalható előítéletekről és bürokratikus akadályokról. Ezek egy részét a közelmúltban jóváhagyott 176 gazdasági és társadalmi intézkedés ismeretének hiányával hozták összefüggésbe.

A résztvevők új üzleti projekteket is bemutattak, valamint beszámoltak a közösségeikben megvalósított társadalmi programokról és vállalkozásaik prioritásairól.

Ezek között szerepelt az energiafelhasználás átalakítása, az energiamix korszerűsítése, illetve annak igénye, hogy a magánvállalkozások szorosabban kapcsolódjanak a kubai nemzeti üzleti hálózathoz.

A találkozó üzenete összességében az volt, hogy a kubai magánszektor növekvő szerepe mellett a gazdasági tevékenységet továbbra is az ország fejlesztési céljaihoz, a termelés növeléséhez és a társadalom szükségleteihez kívánják igazítani.

Fotók: presidencia.gob.cu

© Juhász Norbert

A Nemzetközi Mélyűrkutatási Szövetség (IDSEA) Tanácsa jóváhagyta a Kubai Geofizikai és Csillagászati Intézet (IGA) intézményi tagságát.

A döntés elismerését jelenti annak a tudományos munkának, amelyet az intézet az elmúlt évtizedekben végzett, egyúttal új lehetőségeket teremt a csillagászati tudományok területén megvalósuló nemzetközi együttműködés és tapasztalatcsere számára.

A Granma című kubai napilap az intézet geomágnesség-kutató szakértője, Dr. María Elena Muñiz Sánchez nyilatkozatára hivatkozva arról számolt be, hogy az IGA a jövőben még szorosabb kapcsolatokat kíván kialakítani a nemzetközi tudományos közösséggel.

Az intézet jelenleg a Kínai Népköztársaság támogatásával egy olyan nyitott és befogadó tudományos platform kialakítására törekszik, amely különösen a fejlődő országok kutatói számára teremthet együttműködési lehetőségeket.

Az intézetet 1964 áprilisában hozták létre azzal a céllal, hogy magas színvonalú kutatási és fejlesztési tevékenységet végezzen.

Munkája azóta is számos, Kuba számára kiemelt jelentőségű tudományos és gyakorlati területhez kapcsolódik.

Az IGA a Tudományos, Technológiai és Környezetvédelmi Minisztérium Környezetvédelmi Ügynökségéhez tartozik.

Kutatási programjai között fontos helyet foglal el a naptevékenység, a Föld közeli égitestek és a mélyűr megfigyelése, valamint a különböző geofizikai és geológiai kockázatok vizsgálata.

Az intézet foglalkozik többek között a karsztosodással összefüggő geológiai veszélyek feltérképezésével és jellemzésével, a természetes és emberi tevékenység által kiváltott geofizikai és geológiai kockázatok elemzésével, továbbá a kubai partvidéket érintő, 2050 és 2100 között várható tengerszint-emelkedéshez kapcsolódó veszélyek  vizsgálatával.

A Nap és az űridőjárás megfigyelése

Az IGA speciális tudományos és műszaki szolgáltatásokat is nyújt. Ezek közé tartozik az ionoszféra és a magnetoszféra állapotának előrejelzése, amely a rádiókommunikáció szempontjából is fontos, valamint a villámcsapások és egyéb elektromos kisülések elleni védelmi rendszerek telepítése.

A Nap megfigyelését két fontos létesítmény segíti: a Havannai Rádiócsillagászati Állomás, valamint a Cacahual Napoptikai Állomás.

Utóbbi elsősorban a napfoltok kialakulását és fejlődését követi nyomon.

Az állomás megfigyelési adatait továbbítja a Világ Adatközpontnak, és fontos szerepet játszik a napkitörések korai észlelésében, illetve az azoknak a Föld közeli űrkörnyezetre gyakorolt lehetséges hatásaira vonatkozó figyelmeztetésekben.

Az intézet nemzetközi együttműködéseinek egy másik fontos állomása volt, hogy 2022 januárjában felavatták a kubai–orosz Csillagászati Obszervatóriumot.

A létesítmény elsősorban asztroklimatikai kutatásokat végez, emellett pedig olyan új kubai helyszínek felkutatásával is foglalkozik, amelyek alkalmasak lehetnek a jövőbeli csillagászati és űrmegfigyelésekre.

Az IDSEA-tagság így nemcsak az IGA eddigi tudományos tevékenységének nemzetközi elismerését jelentheti, hanem új együttműködési lehetőségeket is nyithat Kuba számára a csillagászat, a geofizika és a mélyűrkutatás területén.

Fotók: iga.cu

© Juhász Norbert