"A Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal szolidáris Kubával, és folyamatosan támogatja a szigetországot az amerikai blokád elleni küzdelmében.

Ma ismételten megerősítjük szolidaritásunkat és támogatásunkat kormányotok és népetek iránt, akik az egyoldalú szankciók súlyát viselitek.

Ezek a szankciók jelentősen befolyásolják az emberi jogokat Kubában, különösen a következő területeken:

 Egészségügy: Az alapvető gyógyszerek és orvosi berendezések hiánya.

 Oktatás: Nehézségek az oktatási anyagok és technológiák beszerzésében, ami akadályozza a tanulók fejlődését.

Munkaügy: Bonyolult körülmények az iparban, az energiarendszerben és alacsony bérek a gazdasági blokád és a korlátozások miatt.

 Kiszolgáltatott csoportok: Az idősek, a gyermekek és a fogyatékkal élők különösen érzékenyek a szankciók hatásaira.

A legsúlyosabb szankciók közé tartoznak a pénzügyi és kereskedelmi korlátozások, amelyek korlátozzák a gazdaság működését és akadályozzák a kielégítő működést különösen az egészségügyben és az oktatásban.

A leginkább érintett csoportok a szegények és a kiszolgáltatottak.

Az egyoldalú szankciók súlyosan érintik a kubai gazdaságot, a kritikus infrastruktúrát és a lakosság alapvető szükségleteit.

A humanitárius mentességek korlátozottak, így a nemzetközi szervezetek munkáját is akadályozzák a túlzott megfelelési követelmények.

A nehéz körülmények ellenére a kubai kormány intézkedéseket tett a szankciók hatásainak enyhítésére, szociális programokat és gazdasági változtatásokat vezetett be.

Ezek közé tartoznak az élelmiszer- és gyógyszerellátás biztosítására, valamint a gazdasági diverzifikáció előmozdítására irányuló erőfeszítések.

A Magyarországnál mindössze 1 millióval nagyobb lakosságú Kubában a súlyos szankciók ellenére hatszor kevesebb haláleset történt a világjárvány alatt.

Sajnálatos, hogy egy olyan korszak kezdődik, amelyben az Egyesült Államok legújabb, szélsőjobboldali vezetése nyíltan katonai invázióval fenyegeti Venezuelát és Kolumbiát, miközben Argentínában és Brazíliában támogatja a szélsőjobboldali erőket.

Ezek jelentős kihívások elé állítják Kubát.

Továbbra is támogatjuk a kubai nép jogait és a szankciók elleni küzdelmet, arra ösztönözve a nemzetközi közösségeket, az országokat, hogy emeljék fel szavukat a kubai nép védelmében."

 Vajnai Attila

       Elnök

Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal

A Máximo Gómez Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Yván Peña ma arra kérte a dominikai kormányt, hogy tartsa fenn az ENSZ-ben álláspontját amely az Egyesült Államok Kuba elleni blokádjának megszüntetését szorgalmazza.

Október 28-án és 29-én az ENSZ tagállamai egy elemzést követően szavaznak az „Egyesült Államok által Kuba ellen elrendelt gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargó megszüntetésének szükségessége” című határozatról, amely 1992 óta évről évre szinte rendíthetetlen támogatást élvez a nemzetközi közösségtől.

Peña emlékeztetett arra, hogy történelmileg a Dominikai Köztársaság következetesen támogatta ezt, amely követeli az illegitim, törvénytelen és bűnös ostrompolitikának a feloldását, s tette függetlenül attól, hogy az országnak éppen  milyen kormányai váltották egymást.

„A Dominikai Köztársaságnak, Juan Pablo Duarte és Máximo Gómez generalisszimusz földjének, évek óta határozottan fenn kell tartania álláspontját népei függetlenségének és szuverenitásának védelmében.”

– Erősítette meg a szervezet elnöke.

Ezeket a kijelentéseket a Máximo Gómez Parkban tartott megemlékezésen tették, amelyet a dominikai hazafi vezette függetlenségi küzdelem, az „első machete-roham” 157. évfordulójának alkalmából tartottak.

Az Alapítvány nevében Peña kifejezte bizalmát, hogy Luis Abinader elnök és kormánya hű marad a latin-amerikai szolidaritás és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elveihez.

„Ez a szavazás megtestesíti a népek függetlenségét és megerősíti a méltóságteljes külpolitikát.”

 – Hangsúlyozta Pena, miközben a Kuba ENSZ előtti jogos követelésének támogatásáról szóló döntést a nemzeti szuverenitás cselekedetének nevezte.

Mindemellett arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol a különböző országokra, hogy módosítsák a Kuba iránti hagyományos támogatásukat, s ezt a helyzetet nemrégiben Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter is elítélte. (Lásd október 23-án kelt cikkemet.)

„Washington nyomása ellenére bízunk benne, hogy Duarte és Gómez földje szilárd marad, és nem enged.”

– Fogalmazott Pena, ismételten kifejezve reményét, hogy a Dominikai Köztársaság fenntartja szuverén álláspontját.Az alkalomból Ángel Arzuaga kubai nagykövet felszólalásában felidézte „az első machete-támadás” történelmi pillanatát, amelyre 1868. október 26-án, a tízéves háború (1868-1878) alatt került sor, mely mérföldkövet jelentett a szigetország függetlenségért folytatott küzdelmében.

Megjegyezte, hogy Máximo Gómez parancsnoksága alatt a kubai erők a machetét harci fegyverként használva támadtak meg egy spanyol csapatot, s ez a taktika korábban ismeretlen volt Kubában.

„A Pinos de Baire-i csata egy olyan stratégia tűzkeresztsége volt, amely a kubai harcmodor sarokkövévé vált.”

 – Jegyezte meg a diplomata, felidézve azt is, hogy Gómez röviddel Carlos Manuel de Céspedes vezette függetlenségi felkelés kezdete után csatlakozott a tízéves háborúhoz.

Két nappal az ENSZ blokád feloldását szorgalmazó határozatáról szóló szavazás előtt Ángel Arzuaga – ahogyan azt korábban a kubai külügyminiszter is tette – elítélte a Fehér Ház nyomását, amelyet több országra is gyakorolt, hogy változtassanak a Kuba iránti történelmi támogatásukon.

A nagykövet határozottan kijelentette, hogy ezen a napon, ahogy 1992 óta mindig, a nemzetek elsöprő többsége Kuba mellett fog szavazni, ezzel kifejezve egyet nem értését országuk gazdasági és társadalmi fejlődését akadályozó fő akadállyal.

1992 óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése egymást követően fogadott el olyan határozatokat, amelyek az Amerikai Egyesült Államok által Kuba ellen elrendelt gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád megszüntetését szorgalmazzák.

A legutóbbi, 2024. október 30-án tartott szavazáson 187 tagállam támogatta a határozatot, míg csak két ország – az Egyesült Államok és Izrael – szavazott ellene, egy pedig tartózkodott.

Ezek az eredmények megerősítették a nemzetközi közösség szinte egyhangú elutasítását ezzel a bűnterhes politikával szemben, amelyet mint látható a nemzetközi közösség az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi joggal teljesen ellentétesnek tart.

Fotók: Luis Alberto Colarte

 © Juhász Norbert

Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára gratulált José Ramón Machado Venturának, az egykori Lázadó Hadsereg egyik parancsnokának 95. születésnapján.

„Szeretettel és szívből jövő csodálattal gratulálunk ma a Lázadó Hadsereg parancsnokának, José Ramón Machado Venturának, aki számos csatában bajtárs volt, és aki 95 évesen példát mutat nekünk arra, hogyan folytathatja a harcot a forradalomért, amely élete értelme továbbra is!”

- Fogalmazott közösségi oldalain a kubai államfő.

José Ramón Machado Ventura 1930. október 26-án született San Antonio de las Vueltasban, az egykori Las Villas tartományban.

Forradalmi tevékenységét 1952-ben kezdte még a Havannai Egyetem orvostanhallgatójaként.

Részt vett az Egyetemi Hallgatói Szövetség (FEU) által irányított mozgalmi munkában.

Orvosként végzett, majd kapcsolatba került a Fidel és Raul Castro vezette Július 26. Mozgalommal, s később csatlakozott is a felszabadító harcba kezdett gerilla csapatokhoz a Sierra Maestrában, ahol a 4. csoportban Ernesto Che Guevara, majd az 1. csoportban Fidel Castro Ruz parancsnoksága alatt harcolt Kuba felszabadításáért.Meyvis Estévez Echevarría, a Kubai Fiatal Kommunisták Szövetségének első titkára José Ramón Machado társaságában a szervezet XII. Kongresszusán. A háttérben Díaz-Canel elnök, és Aylín Álvarez García a Kubai Kommunista Párt "Nico López" Egyetemének rektorhelyettese.

1958. márciusában beválasztották abba az oszlopba, amely Raúl Castro Ruz parancsnok utasítására elhagyta a Sierra Maestrát, hogy létrehozza a második Keleti Frontot az egykori Oriente tartomány északi részén.

Itt századosi rangot kapott, és megbízták a későbbi Katonai Egészségügyi Osztály megszervezésével, amelynek vezetését az ország teljes felszabadításáig ellátta.

A Kubai Forradalom diadalát követően, számos fontos pozíciót töltött be Kuba állami és pártvezetésében.

1965-ben a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja lett, majd 1971 júniusában pedig a Párt Matanzas Tartományi Bizottságának első titkára.

A Párt 1975. decemberében megtartott első kongresszusán ismét megerősítették a Központi Bizottságban, és a Párt Politikai Irodája tagjává választották, s ebben a pozíciójában a következő kongresszusok is megerősítették.

1976 decemberében, amikor megalakult Kuba Néphatalmi Nemzetgyűlése, az Államtanács tagjává választották.

Hosszú és kiemelkedő forradalmi pályafutása során számos kitüntetés és elismerés birtokosává vált, köztük van a Kubai Köztársaság Hőse és a Playa Girón Rend, mely utóbbit 2013. március 11- én a második Keleti Front létrehozásának 55. évfordulója alkalmából vehetett át.

2017. január 21-én megkapta a Carlos J. Finlay-rendet.

Ezt a rendet a társadalomtudományok területén végzett alkotói munkásságáért kapta, amely a kormány, az állam és a párt szférájában olyan problémák megoldására irányult, amelyek különösen hozzájárulnak a társadalom egészségének és jólétének megőrzéséhez és javításához.

Fotók: minfar.gob.cu

© Juhász Norbert

Manuel Alfredo Sosabravo kubai festőművész, műszaki rajzoló de rézmetsző és keramikus is, akit a szigetországban napjainkban is a vizuális művészetek és a design egyik legnagyobb alakjaként tartanak számon.

A művész ma ünnepli 95. születésnapját.

Mindezt azzal a kreatív vitalitással teszi, amely egész életében elkísérte, megerősítve, hogy kétségtelenül ő napjaink egyik legkedveltebb, legnépszerűbb és legnyughatatlanabb kubai művésze.

Összetéveszthetetlen alakzatai – a forma és a szín ünnepei, amelyek munkásságát jellemzik – az elmúlt fél évszázad kubai vizuális művészeteinek legjellegzetesebb panorámájának részét képezik.

Öröksége egyben tisztelgés az alkotás öröme és a kubai kultúra szépsége előtt, annak minden sokszínűségében.

Egy Sosabravo mű félreismerhetetlen: az első pillantás elég az azonosításhoz.

Amióta a művész meghatározta az ő erőteljes – olykor utánzatokkal vegyített – stílusát, galériákat, múzeumokat és más tereket népesített be szerethető és emlékezetes karakterekkel, jelenjenek meg azok vásznon, papíron vagy akár kerámián.

Minden egyes műve egy történet, egy provokáció vagy egy játék de sokszor egyszerre mindhármat ötvözi.

Erőteljes metaforák ezek.

Többé-kevésbé nyilvánvalóak, egyedi geometriájukban állnak össze, mindig álomszerű környezetben, amelyek általában a nemzeti identitás legmélyebb lényegére utalnak.

Nem véletlen, hogy alkotásai annyira lenyűgözik a gyerekeket is – mintha egy mesekönyv illusztrált lapjai lennének –, annak ellenére, hogy élénk formáik sokkal kevésbé ártatlan jelentéseket rejtenek.

Alfredo Sosabravo, a különféle technikák és kifejezésmódok mestere, verhetetlen szellemiségű ember maradt.

Műterme a gyönyörű alkotások temploma, a vele folytatott beszélgetések pedig művészeti és életbeli tanulságok azok számára, akik részesülnek abban.Tehetségének, elszántságának és munkájában rejlő őszinte alázatának köszönhetően kiváltságos helyet vívott ki magának a kubai kultúrában.

Ezt senki sem vitatja, bár magabiztosan, nem vesztegeti az időt azzal, hogy megvédje azt, amit kemény munkájával és kedvességével kiérdemelt.

Ma, 95 évesen, Sosabravo előre tekint, és – mint mindig – a jövő munkájára gondol.

A nap folyamán Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök a Kubai Kommunista Párt első titkára, közösségi oldalain keresztül is köszöntötte e nagyszerű művészt, akinek neve fogalommá vált a szigetországban az elmúlt évtizedekben:

„Gratulálunk kedves barátunknak, Sosabravonak 95. születésnapja alkalmából!

Festészetnek, rajzolásnak, szobrászatnak és kerámiának szentelt élete a kubai vizuális művészetek egyik legkiemelkedőbb alakjai közé sorolja őt.

„Egy művész, aki állandóan a boldogságot keresi” – ahogy ő fogalmazott.

Meleg ölelés a családjától.”

- Fogalmazott a kubai államfő.

Forrás: uneac.org.cu

© Juhász Norbert

Az Oroszországi Föderáció parlamentje felsőházának tagjai egy állásfoglalásban fejezték ki határozott tiltakozásukat az Amerikai Egyesült Államok által a Kubai Köztársaság ellen elrendelt gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád ellen.

A dokumentum kimondta, hogy az Egyesült Államok Kuba-ellenes szankciópolitikája egyértelműen megsérti a nemzetközi jog általánosan elismert elveit és normáit, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Alapokmányában foglaltakat is.

Az ENSZ Közgyűlése több mint 30 éve fogad el határozatokat a Kuba elleni embargó megszüntetésének szükségességéről, amelyeket a szervezet tagállamainak elsöprő többsége támogat.

Az orosz képviselők ragaszkodtak az 1996-ban az Egyesült Államokban elfogadott Helms-Burton törvény hatályon kívül helyezéséhez, amely akadályozza a Kuba és más országok közötti kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi kapcsolatok fejlődését.

Továbbá követelték: „A Kubai Köztársaságot azonnal távolítsák el a terrorizmust támogató államok listájáról, (SSOT-lista) valamint azon államok listájáról, amelyeket emberkereskedelemmel és kényszermunkával vádolnak, melyekkel az Egyesült Államok Külügyminisztériuma Kubát alaptalanul vádolja.”

Mint az állásfoglalás szövege fogalmaz: „A Föderációs Tanács felszólítja az Interparlamentáris Uniót, más nemzetközi parlamenti szervezeteket és valamennyi ország parlamentjeit, hogy határozottan ítéljék el az Egyesült Államok Kuba-ellenes szankciós politikáját, és fogadjanak el olyan törvényeket, amelyek támogatják az ENSZ Közgyűlésének határozatait, amelyek az Egyesült Államok által Kuba ellen bevezetett gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád megszüntetésének szükségességéről szólnak.”Minderre egy plenáris ülésen került sor, ahol jelen volt Enrique Orta González kubai nagykövet, aki háláját fejezte ki a hagyományos támogatásáért, amelyet a kubai nép az Egyesült Államok kormányának egyoldalú politikája elleni küzdelmében magáénak tudhat Moszkva részéről.

Forrás: cubaminrex.cu

© Juhász Norbert