Bruno Rodríguez Parrilla, a Kubai Köztársaság külügyminisztere ma bejelentette, hogy Kuba és Oroszország egy közös innovatív projekt megvalósításába kezdett, a szigetország Nemzeti Villamosenergia Rendszere (SEN) korszerűsítése, és a teljes infrastruktúra fejlesztésére a fejlett technológiák beépítése érdekében.

A kubai diplomácia első embere részletesen beszámolt a felek közötti együttműködési kezdeményezés öt kulcsfontosságú pontjáról is, amelyek mint fogalmazott Kuba fenntartható, energetikai szempontból vett jövőjét célozzák.

Az ambiciózus projekt pontokba szedve az alábbiak szerint épül föl: 

I.:

A kubai villamosenergia-rendszer modernizációját Oroszország fogja finanszírozni, beleértve a mesterséges intelligencián alapuló technológiák bevezetését a két ország közötti együttműködésnek megfelelően.

II.:

A generátoregységek szükséges korszerűsítése, három egyenként 100 megawattos (MW) egység tekintetében az Ernesto Guevara de la Serna hőerőműben, amely Santa Cruz del Norte-ben található.

III.:

Egy új generációs, 200 MW-os blokk telepítése, melyet egy orosz hitelkonstrukció finanszíroz, amely 60 millió dolláros üzemanyag vásárlási keretet, és 2 millió dollárt biztosít alkatrészek és javítóeszközök beszerzésére.

IV.: 

A közelmúltban, egy kubai delegáció és Szergej Civilev orosz energiaügyi miniszter között létrejött találkozó keretében zajlott munkamegbeszélésen mindkét fél elkötelezte magát az üzemanyag- és energiaszektorban folytatott együttműködés további megerősítése mellett.

V.:

Mindkét fél egyetértett abban, hogy szükséges a továbbiakban magasan képzett szakemberek kiállítása a kubai villamosenergia-ipar sikeres fejlesztése érdekében, hangsúlyozva a szakemberképzés-utánpótlás fontosságát a szigetország energiaszektorának valamennyi szakterületére.

© Juhász Norbert

Kuba köztársasági elnöke, a Kubai Kommunista Párt első titkára Miguel Díaz-Canel Bermúdez, ma határozottan elítélte az Amerikai Egyesült Államok Irán nukleáris létesítményei elleni bombázásait, amelyek mint fogalmazott, a közel-keleti konfliktus veszélyes eszkalációját jelentik.

Díaz-Canel elnök az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak a súlyos megsértéseként ítélte el a támadást, amely visszafordíthatatlan következményekkel járó válságba taszíthatja az emberiséget.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a közelmúltban jelentette be, hogy amerikai repülőgépek sikeresen csapást mértek három iráni nukleáris létesítményre.

Trump közleménye szerint a Fordow, a Natanz, és az Iszfahán atomerőműveket támadták meg.

© Juhász Norbert

A hétvége folyamán Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter méltatta a Nemzetközi Sajtóközpont (CPI) munkáját a szigetország globális újságírói tudósításait koordináló intézmény alapításának 46. évfordulója alkalmából.

Közösségi oldalain keresztül a külügyi vezető kiemelte, a Kubai Forradalom valamennyi eseményeiről, tapasztalatairól szóló híradások koordinálásában végzett közel öt évtizedes létfontosságú munka felbecsülhetetlen jelentőségét is.

Az 1979. június 21-én alapított CPI koordinálja és integrálja Kuba külföldi sajtóval kapcsolatos kommunikációs politikáját és egyben stratégiáit is.

Jelenleg körülbelül 130 tudósítót foglal magában a föld 26 országának 59 médiumától.

Az elmúlt nap folyamán a Kubai Köztársaság Külügyminisztériuma (Minrex) Sajtó és Kommunikációs Osztálya is köszönetet mondott minden újságírónak, technikai csapatnak és médiumnak, akik professzionalizmussal és tisztelettel működnek együtt, hogy a Nemzetközi Sajtóközpont továbbra is a párbeszéd, az együttműködés és a találkozások helyszíne maradhasson.

Az Amerikai Egyesült Államok első nagyobb támadása az akkor fiatal Kubai Forradalom ellen egy megtévesztő propagandakampány volt, amelyre azonnal forradalmi válasz érkezett az úgynevezett Igazság Hadművelet keretében, amelyet személyesen Fidel Castro vezetett.

Ez a külpolitikai és a nemzetközi sajtóval való kapcsolattartási gyakorlat vezetett a ma ismert CPI alapjainak lerakásához.

A Nemzetközi Sajtóközpont az évtizedek során pedig találkozási és párbeszédi helyszínné vált a szocialista Kuba és az újságírók, dokumentumfilmesek és fotósok nemzetközi közössége között, akiknek képviselői folyamatosan ellátogatnak Kubába.

Ez alatt a négy és fél évtized alatt a CPI olyan felejthetetlen pillanatokban volt jelen, mint a gyermek Elián Gonzalez hazatérése, az öt kubai hős kiszabadításáért vívott harc, akiket korábban az USA jogellenesen börtönbe zárt, valamint a pápák történelmi látogatásai, II. János Páltól (1998) Ferenc pápáig (2015) bezárólag, amelyek egy egész népet megindítottak.

De ide soroljuk Che Guevara és társai földi maradványainak visszatérését  Bolíviából, és a forradalom történelmi vezetője, Fidel Castro Ruz fizikai távozását is.

Minden a tudósítók bizalmának köszönhető, akik nagylelkűen és professzionálisan állították tollaikat és fényképezőgépeiket a Kubáról szóló igaz információk szolgálatába. 

A kihívások azonban továbbra is fennállnak.

A kubaiak méltósággal ellenállnak az Egyesült Államok egyoldalú kényszerítő intézkedései rendszerének, amely jelentősen érinti a kubai társadalom minden szektorát, amelyet teljes joggal nevezünk népirtásnak, valamint példátlan gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi háborúnak.

Az akkreditált tudósítók tanúi ennek a mindennapok során, és munkájuk is tükrözi mindezt.

© Juhász Norbert

"A kubai kormány ismételten mélységes aggodalmát fejezi ki, és figyelmeztet Izrael Irán elleni háborúja eszkalációjának közvetlen kockázatára, az Egyesült Államok közvetlen agressziójának fenyegetésére, valamint annak veszélyére, hogy a konfliktus nukleáris vagy radioaktív szivárgások formájában katasztrofális és pusztító következményekkel járhat az emberiség számára.

Felszólítjuk az amerikai népet és a nemzetközi közösséget, hogy követeljék az Irán elleni katonai agresszió azonnali leállítását, amely már hetedik napja tart, tekintettel az Egyesült Államok kormányának potenciális szerepvállalására, amely Izraelnek nyújtott pénzügyi, politikai és katonai támogatása, fenyegető kijelentései és a katonai eszközök közelmúltbeli bevetése nyomán a régióban együttesen destabilizációs tényezőként működik, és a konfliktus veszélyes eszkalációját jelenti.

Kuba ismételten teljes szolidaritását fejezi ki az Iráni Iszlám Köztársasággal, és emlékeztet a korábbi iraki, afganisztáni és líbiai katonai beavatkozások katasztrofális következményeire, amelyek káoszt, erőszakot és bizonytalanságot hagytak maguk után ezekben az országokban és a régióban.

Sürgősen a békére szólítunk fel párbeszéd és tárgyalások útján, előfeltételek és nyomásgyakorlás nélkül.

Kuba támogatja az El Nem Kötelezett Országok Mozgalma által kiadott nyilatkozatot, sürgeti az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlését és a Biztonsági Tanácsot, hogy gyakorolják elsődleges felelősségüket a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében, és azonnal vessenek véget ennek az agressziónak, a cionista rezsim büntetlenségének, és fáradhatatlanul cselekedjenek a béke helyreállítása érdekében.

Izraelnek azonnal véget kell vetnie Irán békés célú nukleáris létesítményei elleni támadásainak, amelyek a nemzetközi jogot súlyosan megsértik, valamint a civilek elleni, a nemzetközi humanitárius jogot sértő károkozásának.

A Kubai Köztársaság iráni nagykövetsége továbbra is működik, betartva a kivételes helyzetekre vonatkozó szükséges védelmi intézkedéseket, és folyamatos ellátást nyújtva az Iránban élő kubaiaknak.

Diplomáciai képviseletünkről evakuálták a nőket és a gyermekeket, valamint további három, Teheránban élő kubai állampolgárt.

A történelem ezen kényes pillanatában Kuba ismételten hangsúlyozza, hogy csak az izraeli-palesztin konfliktus átfogó, igazságos és tartós megoldása hozhat békét a Közel-Keleten.

A pillanat megköveteli, hogy sürgősen és határozottan cselekedjünk.

Holnap már túl késő lesz."

Havanna, 2025. június 19.

"Továbbra is magunk között érezzük őt. 

Vilma továbbra is inspirációt ad minden korosztályú és foglalkozású kubai nő számára. Erős és gyengéd, harcos és innovatív, továbbra is a nők igazságáért folytatott küzdelmének élvonalában áll."

- Fogalmazott közösségi oldalain Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai államfő, a Kubai Kommunista Párt első titkára.

Manuel Marrero Cruz, a szigetország miniszterelnöke is hasonlóképpen idézte föl szerepét, amelyet stratégaként játszott a titkos küldetésekben, s mint merész gerillaharcos, valamint feleség és anya, a Kubai Nők Szövetségének alapítója, a nemek közötti egyenlőség rendíthetetlen védelmezője.

A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának szervezeti titkára Roberto Morales Ojeda, a maga részéről így emlékezett rá:

"Elkötelezett a nők felemelkedésének előmozdítása és a forradalom megőrzése iránt, amelynek életét szentelte."

Vilma Espín tagja volt a Július 26. Mozgalomnak, és kiemelkedő harcos volt a Sierra Maestra fegyveres küzdelmeiben.

A Kubai Forradalom 1959-ben bekövetkezett diadala után a kubai nők emancipációja ügyének szentelte magát, és előmozdította a nők társadalmi szerepvállalását, ezáltal is hozzájárulva a kubai nemzet gyarapodásához.

Fizikai távozása 2007. június 18-án következett be, s földi maradványait a "Frank País" Második Keleti Front harcosainak mauzóleumában helyezték el, Santiago de Cubában, ugyanabban a tartományban ahol 1930 április 7-én született...

© Juhász Norbert

"Sürgősen meg kell állítani Izrael Irán elleni agresszióját nemzetközi mozgósítással, és meg kell akadályozni a közvetlen amerikai támadásokat, amelyek eszkalálódhatnak és kiterjeszthetik a háborút, nukleáris tűzvészt vagy radioaktív szivárgást is kockáztatva.

Felszólítjuk az Elkötelezetlen Országok Mozgalmát (NAM), az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlését és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy cselekedjenek a béke helyreállítása érdekében."

- Fogalmazott közösségi oldalain az elmúlt órákban Bruno Rodríguez Parrilla, a Kubai Köztársaság külügyminisztere.

© Juhász Norbert

A társadalmi-gazdasági torzulások korrekcióját és a gazdaságélénkítést célzó kormányprogram végrehajtása, valamint a nemzeti villamosenergia-rendszer stabilizálására irányuló terv a legfontosabb megvitatandó témák közé tartozik a közelgő plenáris ülésen.

A Kubai Köztársaságot sújtó összetett helyzet közepette a Párt legfelsőbb irányító testülete  kongresszusok közötti időszakban összehívta X. plenáris ülését (július 4-5) amelyen, a kubai gazdaság és társadalom létfontosságú kérdéseit elemzik, amelyek közvetlenül befolyásolják  lakosság mindennapjait.

A torzulások korrekcióját és a gazdaságélénkítést célzó kormányprogram végrehajtása, valamint a nemzeti villamosenergia-rendszer stabilizálására irányuló terv szerepelnek a legfontosabb megvitatandó témák között.

Emellett a VIII. Kongresszuson jóváhagyott káderpolitikai stratégia értékelése is napirenden szerepel, akárcsak a Fidel Castro Ruz főparancsnok születésének századik évfordulójára vonatkozó emlékprogramra vonatkozó javaslat.

Az ülésen a Politikai Iroda beszámol munkájáról és az ebben a szakaszban hozott legfontosabb döntésekről, ami elengedhetetlen ezekben az időkben.

Továbbá az esemény alkalmas lesz a Kubai Kommunista Párt IX. Kongresszusa összehívásának jóváhagyására is.

Forrás: pcc.cu

© Juhász Norbert

"A Prensa Latina Hírügynökség ma ünnepli születésnapját.

Maradjatok hűek alapítóitok örökségéhez, Fidelhez, Che-hez, és Masettihez.

Legyetek objektívek, de soha ne legyetek pártatlanok a jó és a rossz között!"

- Fogalmazott Roberto Morales Ojeda, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának szervezeti titkára a nap folyamán közösségi oldalain, a Prensa Latina hírügynökség létrejöttének 66. évfordulója alkalmából.

© Juhász Norbert

Egy olyan médiakontextusban, amelyet hegemón narratívák alakítanak, amelyek a közjót a tőke elavult érdekeinek rendelik alá, napjainkban a forradalmi sajtóra nagyobb szüksége van a Kubai Köztársaságnak mint valaha volt.

Ma 66 éves a latin-amerikai újságírás élharcosa, amely mindig az igazság szolgálatában áll.

A Prensa Latina, - Hivatalos nevén Agencia de Noticias Latinoamericana SA. - Kubai eredetű hírügynökség, amelyet 1959-ben alapítottak röviddel a Kubai Forradalom diadala után.

A Prensa Latina globális hírszolgálata több mint 400 hírt küld naponta a föld valamennyi országában megtalálható partnereinek, baráti médiaszemélyiségeinek és olvasóközönségének egyaránt, elsősorban spanyol, angol, portugál, olasz, orosz és török nyelven.

Fidel Castro Ruz főparancsnok először 1959 januárjában venezuelai látogatása során beszélt a caracasi egyetem Aula Magnájában egy latin-amerikai hírügynökség létrehozásának szükségességéről.

Fidel szerint ellensúlyozni kell a latin-amerikai progresszív mozgalmak ellenségeinek zavarkeltő lejárató kampányait.

1959 június 16-án pedig megalapították a Prensa Latinát, azzal az elhatározással, hogy a korabeli médiamonopóliumokétól eltérő világnézettel lépjenek be a nemzetközi hírvilágba, a versenytársakkal szembeni pénzügyi és technológiai hátrányok ellenére is.

A latin.amerikai hírek, és különösen a Kubai Forradalom ügye prioritást élvez az ügynökség számára, amelynek fő mozgatórúgói az első évtizedben Fidel Castro, és Ernesto Che Guevara voltak, az első igazgató pedig egy argentin újságíró, Jorge Ricardo Masetti volt.

1959. június 16-án, mindössze hat hónappal a Kubai Forradalom diadala után, Havannából sugározták az első "PL" rövidítést viselő híradást a világ felé.

Így bontotta ki az igazság zászlaját a Prensa Latina/Latin-amerikai Hírügynökség az akkori forradalmi hevület közepette, hogy beszámoljon arról mi történik valójában Kubában, és hogy a világnak a latin-amerikai valóság egy olyan képét mutassa be, amely eltér attól a torz és hamis képtől, mit a kor nagy médiamonopóliumai kínáltak és kínálnak ma is a tömegeknek a szocialista Kubáról.

A Prensa Latina mostanra több mint hat és fél évtized tapasztalatával rendelkezik, a maga szilárd és modern struktúrájával, amely lehetővé teszi számára a sikeres jelentétet a nemzetközi hírügynökségek összetett és nehéz versenyek jellemezte világában.

Az ügynökség hírfolyamát szerkesztők írók, riporterek, fotósok, valamint tudósítók és munkatársak alkotják, akik világszerte tevékenykednek.

Stábját magasan képzett mérnökök és technikusok alkotják, akik lehetővé teszik hogy az ügynökség anyagai a világ minden tájára eljussanak az ottani partnerekhez.

A Prensa Latina egyben jelentős kiadó is.

Kiadója többek között újságírókból, tervezőkből és korrektorokból álló tapasztalt csapattal bír, mely felelős több mint 30 időszaki kiadvány tervezéséért és megjelentetéséért, amelyek közül néhány házon belül, mások pedig megbízásból készülnek.

© Juhász Norbert