Mintegy 30 ország képviselőinek részvételével ma kezdődik a baloldali pártok és mozgalmak elméleti publikációinak harmadik nemzetközi találkozója a Kubai Köztársaság fővárosában.

Az október 17-ig zajló eseményen világhírű aktivisták, értelmiségiek és politológusok cserélnek tapasztalatot, többek között a baloldal előtt álló globális kihívásokat illetően

A Kubai Kommunista Párt „Ñico López” Egyetemén szervezett eseményen, a részvételüket megerősítő szakértők között van Isabel Monal, Fernando Buen Abad és Ignacio Ramonet is.

A nyitónapon Ramonet a következő főelőadást tartja: „Információ és médiamanipuláció: A baloldal szembenéz a mesterséges intelligencia kihívásaival”.

Emellett történészek és szociológusok részvételével zajló panelbeszélgetések is lesznek, amelyek a geopolitikára és a nemzetközi kapcsolatokra összpontosítanak, valamint számos könyvet mutatnak be a baloldali gondolkodásról, valamint annak történelmi és kortárs vezetőiről.

A találkozó programja magában foglalja a Fidel Castro Ruz Központ, a Casa de Las Américas kiadó és a főváros La Lisa önkormányzata egy közösségének meglátogatását is.

Tartalmaz továbbá egy konferenciát az USA kormányának Kubára gyakorolt gazdasági blokádja hatásáról, erre időzítve a "Cuba Socialista" magazin különszámának megjelenését, melyben egy önálló részt a palesztin népnek és Izrael ellenségeskedésével szembeni ellenállásuknak van szentelve.

A résztvevők közül többen a tervek szerint pénteken részt vesznek egy Venezuelával való szolidaritási rendezvényen is, szintén Havannában.

Miután lezárult a Baloldali Pártok és Mozgalmak Elméleti Publikációinak Harmadik Nemzetközi Találkozója, kezdetét veszi az Első Granma-Rebelde Nemzetközi Fesztivál, amely hozzájárul Kuba integrációjának megerősítéséhez a baloldali fesztiválok globális vérkeringésében. (Lásd a témában tegnap kelt cikkemet.)

Mind a találkozót, mind a fesztivált Fidel Castro Ruz főparancsnok emlékére, születésének közelgő centenáriuma előtt is tisztelegve rendezik meg.

Forrás: Prensa Latina / Latin-amerikai Hírügynökség

© Juhász Norbert

Roberto Morales Ojeda, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának szervezeti titkára, és Olga Nyikolajevna Chemodanova, a Belaya Rus (Fehérorosz párt) elnöke Havannában tartott találkozójukon kifejezték készségüket a két párt közötti kapcsolatok további erősítésére.

„Gyümölcsöző találkozóm volt a Belaya Rus elnökével, Olga Nyikolajevna Chemodanovával. Közös akaratunk, hogy tovább erősítsük a kiváló pártközi kapcsolatokat, a júniusban aláírt csere- és együttműködési megállapodás alapján.

Nagyra értékeltem a Belaya Rus rendíthetetlen támogatását az Amerikai Egyesült Államok által elrendelt gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád feloldásában, valamint Kuba eltávolításában a terrorizmust állítólagosan támogató államok listájáról.”

- Számolt be a találkozóról közösségi oldalain a kubai pártvezető.

(Korábban Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai elnök hivatalos fehéroroszországi látogatása során csere- és együttműködési megállapodásokat írt alá a Belarusz Kommunista Párt és az azzal szövetséges centrista politikai erő, a Belaya Rus vezetőivel.)

© Juhász Norbert

A Kubai Köztársaság és az Oroszországi Föderáció közötti kulturális kapcsolatok ma egyre erősebbek, amint azt a két ország ágazati tisztviselői és értelmiségijei közötti legutóbbi találkozók is bizonyítják.

Tegnap az Orosz Írószövetség és a Kubai Írók és Művészek Szövetségének (UNEAC) elnökségének képviselői Havannában tartottak találkozót a kulturális kapcsolatok erősítése és számos közös projekt előmozdítása érdekében.

Az UNEAC sajtóközleménye szerint ezt az eredményt egy tárgyalásokkal, zenével, költészettel és nevetéssel teli délutánon érték el.

Az eseményen részt vett Marta Bonet, a szervezet elnöke, Magda Resik alelnök, és Jorge Núñez, az UNEAC nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, továbbá Alberto Marrero költő is.Kubai írók és zenészek is csatlakoztak az eszmecserékhez, melynek a fővárosban található UNEAC székház Villena terme adott otthont.

Az Oroszországból érkezett látogatók az elnökkel folytatott beszélgetésük során hangsúlyozták, hogy a cél olyan együttműködési megállapodások létrehozása, amelyek konkrét lépéseket tesznek a közös művészeti és irodalmi élet előmozdítása érdekében.

„Javaslatot tettünk egy közös antológia kiadására, amely kortárs kubai és orosz szerzők verseit tartalmazza, kubai művészek illusztrálásával.

Vlagyimir Putyin elnökünk azt mondta, hogy a világ minden tájáról érkező íróknak baráti viszonyt kell ápolniuk egymással, és ebben teljesen igaza van.

Ebben az összefüggésben pedig Kuba elsőbbséget élvez.

Történelmi kötelékek kötik össze kultúráinkat, és egy olyan barátság van közöttünk, amely átível mindkét nemzet számos alkotójának munkásságán és azon keresztül vetül ki a jelenre.”

– Nyilatkozta Natalia Shujno orosz író, újságíró és dokumentumfilm-rendező.

Alekszandr Ponomarjov író és énekes pedig emlékztetett, hogy 2026-ban az egész progresszív emberiség ünnepli a Szovjetunió Hőse címet is elnyert Fidel Castro főparancsnok centenáriumát.

„Éppen ezért például hoztunk kubai testvéreinknek fotókat és videókat Fidel Castro murmanszki látogatásáról (1963. április).

Ezen anyagok egy része kiadatlan, és most egy közös könyv kiadását javasoltuk.”

- Fogalmazott Ponomarjov.

Bonet üdvözölte a kezdeményezést, és háláját fejezte ki a lehetőségért, hogy tovább erősíthetik a kulturális kapcsolatokat Oroszországgal.

Megjegyezte, hogy sok kubai művész és író szoros kapcsolatot érez Oroszországgal és ezt munkásságuk is tükrözi.

Resik pedig hangsúlyozta, hogy az UNEAC számára nagy jelentőséggel bírnak éppúgy mint múltban a Szovjetunióval, úgy a mai Oroszországgal fenntartott kapcsolatok.

„Sok művészünkre hatással volt a szovjet és az orosz művészet.

Egy nagy generáció tanult ott, köztük a Nemzeti Zenei Díjjal kitüntetett Frank Fernández, aki a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban folytatta felsőfokú tanulmányait, ugyanígy sokan mások, akik szintén szovjet professzorok óráin tanulhattak.”

- Emlékeztetett Magda Resik.

Mindkét fél kifejezte háláját a kulturális kapcsolatok örökségéért, amelyet nemzeteikben megőriztek, és egyetértettek a csereprogramok további erősítésének fontosságában.

Forrás: Prensa Latina / Latin-Amerikai Hírügynökség

© Juhász Norbert

„A magazin, amely meghódította a szívünket, 45 éves lett!

 A Zunzún a kedvenc gyerekkori magazinom.

Történetei és felejthetetlen szereplői kétségtelenül formálták gyermekkorunkat.

 Az állandó, nyugtalan és gyönyörű aktivitása révén sikerült generációk találékonyságát, kíváncsiságát és spiritualitását is táplálnia.

A Zunzún nemcsak egy kiadványt hozott létre, hanem egy olyan karakteruniverzumot épített fel, amely ma is a szívünkben lakozik.

Oldalain képzeletbeli barátok születtek, leckék a kubai mivoltról és egy varázslat, amely érintetlen maradt.

Ma is rabul ejt gyöngédségével szinte minden korosztályt, és új szíveket hódít meg, minden egyes gyermeket identitással, örömmel és büszkeséggel töltve meg.

Ezt a 45 évet veletek ünnepeljük, nem csupán egy újabb születésnapként, hanem a gyermekek és Kuba iránti megújult elkötelezettségként.

 Kívánom, hogy továbbra is szárnyaljatok, kérdéseket vessetek föl és mosolyt csaljatok az arcokra.

Sok gratuláció a csapatnak, amely életre kelti a Zunzúnt az Abril Kiadónál.

 A munkátok a jövő alapja!”

- Köszöntötte Meyvis Estévez, a Kubai Fiatal Kommunisták Szövetségének első titkára, a gyermekmagazin alapításának évfordulója alkalmából annak szerkesztőségét.Az 1980. október 10-én alapított kiadvány általános iskolás gyerekeknek szól, játékos készségfejlesztő, és ismeretterjesztő tartalmakkal,  Doña Lechu bölcs tanácsaival, történetekkel és Plin kapitánnyal, a fantasztikus Kókusz-szigetekről, aki hisz a barátság erejében és gyűlöli a félelmet, mindig törődik mindennel, ami a világban történik, és nagyon büszke arra, hogy szigetlakó.

A Casa Editora Abrilhez tartozik , amelyet 1980. július 1- jén alapítottak, és amely számos fiataloknak és gyermekeknek szóló kiadványnak ad otthont, valamint könyvkiadási projektet működtet.

A Zunzún, napjainkban 200 000 példányban jelenik meg.

Nevét, egy Kubában őshonos kistermetű madárfajról, avagy egy kolibritípusról kapta, amelyet a repülés közben hallatott zümmögő hangja miatt hívnak a kubaiak csak így: „Zunzún.”

© Juhász Norbert

Katonai együttműködési megállapodást írt alá Julio César Avilés, a nicaraguai hadsereg főparancsnoka és Álvaro López Miera, a Kubai Forradalmi Fegyveres Erők (FAR) minisztere.

Az aláírásra Havannában került sor a nicaraguai hadsereg tábornokának a szigetországban tett hivatalos látogatásának részeként.

 A megállapodás a védelemre, a biztonságra és a technikai-katonai együttműködésre terjed ki, mint azt a felek meghatározták.

„Az aláírt dokumentum Kuba és Nicaragua védelmi képességeit hivatott megerősíteni.”

 – Áll az együttműködési megállapodás szövegében.

Kifejezi továbbá azokat az erős testvéri kapcsolatokat is, amelyek a nicaraguai hadsereget a Kubai Forradalmi Fegyveres Erőkkel összekötnek, s megemlíti a katonai intézményeket, amelyek saját képességeikkel továbbra is hozzájárulnak mindkét nép biztonságához és stabilitásához.”

Ezt megelőzően Avilés tábornokot és az őt kísérő magas rangú tisztekből álló delegációt fogadta Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök is, aki hangsúlyozta, hogy ez a látogatás egyaránt hozzájárul a Kuba és Nicaragua közötti történelmi kapcsolatok megerősítéséhez, bővítéséhez és megszilárdításához.”Díaz-Canel elnök megerősítette a két forradalom közötti szoros kapcsolatokat és együttműködést, többek között a védelem területén is, továbbá hozzátette, hogy Nicaragua és Kuba mindig is közös álláspontokat képviseltek számos területen.

Majd a nicaraguai hadsereg vezetőjét, Julio César Avilést a Playa Girón Renddel tüntették ki, annak elismeréseként, hogy hozzájárult az ország és a karibi nemzet közötti kapcsolatok erősítéséhez.Ez a kitüntetés egyrészt Avilés eredményes katonai vezetői munkáját  ismeri el melyet a térség békéjének védelmében végzett, valamint a két ország közötti katonai együttműködés megszilárdításában tett rendkívüli erőfeszítéseit.

Avilés a nicaraguai nép és a nicaraguai hadsereg tagjai nevében kifejezte háláját ezért a magas rangú kitüntetésért, miközben megerősítette elkötelezettségét a FAR és a nicaraguai hadsereg közötti testvéri kapcsolatok további erősítése iránt.

A Playa Girón Rendet Kuba olyan hazai vagy külföldi állampolgároknak adományozza, akik kimagasló érdemeket szereztek az imperializmus, a gyarmatosítás vagy a neokolonializmus elleni küzdelemben, valamint azoknak, akik nagy tetteket vittek véghez a béke és az emberiség fejlődése érdekében.

Forrás: minfar.gob.cu

© Juhász Norbert

Marifélix Sarría ismét történelmet írt a kubai súlyemelésben.

A cienfuegosi lány a norvégiai Fordéban, a sportág világbajnokságának helyszínén, a negyedik helyen végzett s ezzel ő lett a junior világbajnok.

A huszonéves hölgy azzal a reménnyel lépett pályára, hogy dobogós helyezést érjen el a +86 kg-os kategóriában, melyet siker koronázott.

Három ezüstérem is csillogott szombaton a fenomenális kubai súlyemelő mellkasán.

Először a 118 kilós szakításban ért el sikert, miután az első kísérletére 113 kg-ot emelt, a másodikra pedig 117 kg-mal maradt el csupán.

Az aranyérmet a dél-koreai Hyejeong Park (125 kg), a bronzérmet pedig a kínai Linhan Zhu (116 kg) szerezte meg.

Lökésben a kubai versenyző első alkalommal 157 kg-mal bukott meg a súlyzón, de a következő alkalommal uralta a súlycsoportot.

Harmadik próbálkozására elhibázta a 165 kg-ot, ami aranyérmet biztosított volna számára...

„A stratégiánk az volt, hogy biztosítsuk magunknak az első versenyszámot, mert ez összességében érmet jelentett”

Amikor a britek és az amerikaiak kudarcot vallottak, 165 kg-os kísérlettel indultunk az aranyért küzdeni.

Marifélix felemelte a súlyt, de két lökés után az emelést érvénytelennek nyilvánították.

A csapat minden tagja, különösen Marifélix, nagyon boldog és elégedett ezzel a teljesítménnyel.

Ez egy ajándék a kubai népnek!”

– Fogalmazott Camilo Reinaldo Ramírez, a szakág országos biztosa aki elkísérte a kubai sportolót a helyszínre.

Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára pedig közösségi oldalain gratulált a hölgynek:

„Marifélix Sarría a kubai súlyemelők közül a legjobb teljesítményt nyújtja.

A 2024-es junior világbajnok idén két Pan-amerikai rekordot állított fel, és most három ezüstérmet szerzett a norvégiai felnőtt világbajnokságon.

Maga vagy a tiszta erő, fiatal bajnok! Gratulálok!”

A női +86 kg-os kategóriát követően a díjátadó ünnepséggel zárult a világbajnokság.

Kuba számára a torna megerősítette a női súlyemelés erős lendületét, mivel a Granmából származó számára ez a bajnokság jelentette a visszatérést a versenyszerű sportba, három év kihagyás után.

Forrás: jit.cu

© Juhász Norbert

Liminal Space a címe annak a kiállításnak, amelyet az ifjú kubai vizuális művész, Lianet Martínez Pino, hosszú és fáradtságos előkészültek után tegnap megnyitott Miami város Zapata Galériájában.

Mint az alkotó elmondta, körülbelül 50 darab műve szól olyan terekről, amelyek az átmeneti építészeti, de egyben szimbolikus koncepcióból is fakadnak.

„Megpróbálom minden élményemet, nosztalgiámat, emlékeimet, fájdalmamat, szomorúságomat és boldogságomat egyik helyről, ahol éppen élek, a másikba is átvinni, művészként és nőként egyaránt.”

– Fogalmazott az esemény tematikáját illetően a művésznő.

A festő-szobrász hölgy továbbá elmondta, hogy havannai műterme a tavalyi év vége óta és egész évben az átmenet, a keresés, és a csend helyszíne volt.

„Fáradhatatlanul dolgoztunk, betöltve ezt a mostani teret a megszületendő és az átalakulóban lévő dolgok között, magát ezt a liminális teret.”

- Tette hozzá.

Martínez mindig hangsúlyozza, hogy a műhelyben minden darab, minden döntés, minden gesztus egy nagyobb kezelési, alkotási folyamat része, amely végül túlmutat magán a kiállításon, és egy élménnyé válik mindenkinek.A művésznő számára az idei év a kemény munka és a jól megérdemelt eredmények éve volt, kiállítások egész nemzetközi sorozatával.

2025 folyamán Havannában tartott kiállítását követően járt már Mexikóvárosban, Oszakában, (Lásd május 25-én kelt cikkemet) New Yorkban, most pedig Miamiban.

Fotók: Linet Martinez Pino jóvoltából.

© Juhász Norbert