Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által a Venezuelai Bolivári Köztársaság ellen 2026. január 3-án délelőtt elkövetett terrortámadás eredményeként 32 kubai vesztette életét harc közben, akik a Forradalmi fegyveres erők és a Belügyminisztérium kötelékébe tartoztak, s a dél-amerikai ország kérésére biztonsági okokból teljesítettek szolgálatot venezuelai földön.

Mint azt hivatalos közleményében Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára ma hajnalban (magyar idő szerint) bejelentette:

„A Kubai Köztársaság Alkotmányának 125. cikkelye és a Kubai Köztársaság elnöke és alelnöke által 2020. október 28-án kelt 136. törvény 24. cikkének x) bekezdése alapján a következőket vettem figyelembe:

Népünk mély fájdalommal értesült arról, hogy az Egyesült Államok kormánya által a Venezuelai Bolivári Testvérköztársaságunk ellen 2026. január 3-án kora reggel elkövetett bűnözői támadás során 32 kubai vesztette életét harc közben, mivel a Forradalmi Fegyveres Erők és a Belügyminisztérium megbízásából, az országban lévő kollégáik kérésére voltak jelen.

Honfitársaink becsületesen teljesítették kötelességüket, és heves ellenállás után, a támadókkal szembeni közvetlen harcban vagy a létesítmények bombázása következtében estek el, s hősies tetteikkel milliók szolidaritását is kifejezésre juttatták.

Éppen ezért, a Kubai Köztársaság Alkotmányának 128. cikkének ñ) bekezdésében rám ruházott hatáskörök gyakorlása során a következők kihirdetéséről döntöttem:

1147. SZÁMÚ ELNÖKI RENDELET

 I.

Kihirdetem a kétnapos nemzeti gyászt, 2026. január 5-én reggel 6:00 órától január 6-án éjfélig.

 II.

Elrendelem, hogy a nemzeti gyász ideje alatt nemzetünk zászlaját félárbócra eresszék a középületeken és a katonai intézményeken.

III.

 A nemzeti gyász ideje alatt minden nyilvános előadás és ünnepi tevékenység szünetel.

IV.

 A Forradalmi Fegyveres Erők, a belügy- és a külügyminiszterek feladata a jelen rendelet rendelkezéseinek végrehajtása.

A rendelet megjelent a Kubai Köztársaság Hivatalos Közlönyében.

Kelt: A Forradalom Palotájában, 2026. január 4-én, Fidel Castro Ruz főparancsnok születésének századik évfordulójának évében.”

Miguel Díaz-Canel Bermúdez

     köztársasági elnök

A Kuba Hangja Magyarországon szerzőjeként, olvasóközönségemmel a Kubai Köztársaság magyarországi barátaival egyetértésben, felháborodásomnak adok hangot és határozottan elítélem az Amerikai Egyesült Államok katonai agresszióját a Venezuelai Bolivári Köztársaság ellen, beleértve Nicolás Maduro elnök és felesége illegális fogva tartását, és az annak keretében előkészített koncepciós pert is.

A függetlenség, a népek önrendelkezésének tiszteletben tartása, és a külső be nem avatkozás minden nemzet szuverenitásának alapelvei.

Minden konfliktust párbeszéd és az országok közötti kölcsönös tisztelet útján kell rendezni.

Washington mai cselekedete Venezuela szuverenitásának, a nemzetközi jognak és a nemzetek alapvető önrendelkezési jogának súlyos megsértését jelenti.

Az ilyen cselekedetek csak elmélyítik a szenvedést, destabilizálják a régiót és lábbal tiporják a venezuelai nép demokratikus akaratát.

E szégyenteljes bűncselekmények, mint Caracas és az ország más helyszínei elleni bombázások gyáva cselekedetek egy olyan nemzet ellen, amely az agresszor Egyesült Államokkal ellentétben soha nem támadta meg akár a szóban forgó agresszort vagy bármely más országot.

Ezúton is megerősítem szilárd szolidaritásomat a venezuelai néppel az imperializmus, a fasizmus elleni küzdelmükben.

Venezuela jövőjét kizárólag a venezuelaiaknak kell eldönteniük, nem pedig fasiszta kalandorok által vezetett külföldi katonai erőnek.

Juhász Norbert                                                         Eger, 2026. január 3.

Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai állmfő ma sürgette a nemzetközi közösséget, valamint a világ valamennyi haladó gondolkodású és békeszerető emberét, politikai, és civil szervezeteket egyaránt, hogy ítélje el az USA Venezuela elleni agresszióját, valamint Nicolás Maduro elnök és felesége, Cilia Flores elrablását.

A megtámadott dél-amerikai nemzet iránti hatalmas havannai támogatását kifejező tüntetésen a kubai államfő megerősítette, hogy sürgősen szükség van a világ mozgósítására, összefogására és koordinációjára a Washington által egy szuverén ország elleni brutális támadás miatt.

Kijelentette, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni állítólagos küzdelem egy téveszme, amellyel Washington megpróbálja eltitkolni tettei valódi célját: Venezuela természeti erőforrásainak megszerzését.

A cél az imperializmussal szembeni ellenállás és a nemzeti függetlenség egyik térségbeli bástyájának, a bolivári forradalomnak a megsemmisítése is.

Díaz-Canel beszédében kifejezte meggyőződését, hogy a venezuelai nép utcára vonul majd, hogy követelje jogait és az elnök visszatérését, ahogyan azt korábban Hugo Chávez forradalmi vezető támogatásakor is tette.

„Az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi, jogi vagy bármilyen más felhatalmazása arra, hogy erőszakkal eltávolítsa a venezuelai elnököt az országából, de felelős a világ előtt Maduro fizikai épségéért.”

- Jelentette ki Díaz-Canel elnök.

Emlékeztetett arra, hogy az amerikai szövetségi ügynökségek, elemzők és kutatók olyan véleményeket és információkat tettek közzé, amelyek elvetik a narkoterrorizmusról szóló hamis, Donald Trump által hangoztatott narratívát, és cáfolják a Venezuela és elnöke ellen felhozott vádakat is.

„Felháborító, hogy Trumpot és cimboráit nem érdekli az igazság, őket kellene elítélnie egy nemzetközi antifasiszta törvényszéknek!”

– mutatott rá a kubai államfő.Hangsúlyozta, hogy a Venezuela elleni támadás Latin-Amerika ellen irányul, amelyet 2014 óta békeövezetnek nyilvánítottak, és mindez súlyosan megsérti a nemzetközi jogot.

„Nem fogadjuk el a Monroe-doktrínát, Bolívar földje szent és sérthetetlen, a fiai és lányai elleni támadás e régió valamennyi szülötte elleni támadás!

Nem a félmegoldások ideje van, hanem a meghatározó intézkedéseké, és annak, hogy kiálljunk a fasizmus és az imperialista barbárság térhódítás ellen!

– Zárta beszédét Díaz-Canel, és felszólította a Latin-amerikaiakat, hogy zárják soraikat az Egyesült Államok neokolonialista és fasiszta gyakorlata ellen.

Fotók: presidencia.gob.cu

© Juhász Norbert

Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára jelenlétében a mai napon a szigetország határozottan elutasította és mélységesen elítélte az Amerikai Egyesült Államok által Venezuela ellen elkövetett támadásokat és annak alkotmányos elnöke, Nicolás Maduro elrablását. A Tribünnél tartott demonstráción több ezer lakos jelenlétében, számos állami és tömegszervezet képviselője, a kubai nép nevében felszólalva fasiszta cselekménynek és állami terrorizmusnak bélyegezte az agressziót, amelynek célja a régió természeti erőforrásainak megszerzése. A Népek Barátságának Kubai Intézetének (ICAP) elnöke, a Kubai Köztársaság Hőse Fernando González beszédében "gyávának és aljasnak nevezte az USA cselekményeit és hangsúlyozta, hogy nem elszigetelt esetről van szó, hanem az elhúzódó gazdasági, média-, diplomáciai és immár nyíltan katonai háború eszkalációjáról, amelyet Washington azzal a céllal indított, hogy leigázzon egy szuverén népet és elpusztítsa a bolivári forradalmat.„Ez a katonai agresszió átlépi a venezuelai határokat. Közvetlen támadást jelent a nemzetközi jog pillérei, a népek önrendelkezésének elve, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség azon történelmi törekvése ellen, hogy békeövezetként megszilárduljon”

- Hangsúlyozta Fernando González

Belinda Sánchez Ramírez, a Kubai Köztársaság tudományos közössége nevében a leghatározottabban elítélte az Egyesült Államok kormánya által a Venezuelai Bolivári Köztársaság ellen elkövetett katonai támadást.„Mi, kubai tudósok, akik az emberi életért dolgozunk, akik napjainkat életek megmentésének és gyógyszerek előállításának szenteljük, nem érzünk mást, csak borzalmat és elutasítást azok iránt, akik halált és fájdalmat, pusztítást kívánnak hozni az emberiségre.”

– Fogalmazott beszédében Belinda Sánchez kutató orvos, a kubai Molekuláris Immunológiai Központ Daganatimmunológiai Tanszékének igazgatónője, a Covid19 elleni kubai vakcina egyik megteremtője.

Emellett a támadást „állami terrorcselekménynek” nevezte, és nemcsak Venezuela, hanem egész Latin-Amerika elleni agressziónak.

Egyúttal figyelmeztetett, hogy a Venezuela elleni offenzíva átterjedhet Kubára, Nicaraguára, Mexikóra vagy a globális Dél más országaira, amelyek védik szuverenitásukat és/vagy természeti erőforrásokkal rendelkeznek.

„A fasiszta imperializmus nem tiszteli a nemzetközi jogot, az életet vagy a népek függetlenségét.”

- Zárta beszédét Belinda Sánchez.

Fotók: Prensa-Latina / Latin-amerikai Hírügynökség

© Juhász Norbert

Néhány óra múlva kubai nép, a fővárosi José Martí Anti-Imperialista Tribünnél gyülekezik hogy elítélje a Venezuela elleni katonai agressziót, testvérnépe iránti szolidaritásának demonstrációjaként.

A Venezuelai Bolivári Köztársaság elleni jenki imperialista katonai agresszió elutasításaként, valamint legitim elnöke, Nicolás Maduro Moros és a Népi, Katonai és Rendőri Koalíció támogatásaként a Forradalmi Kormány és a Kubai Kommunista Párt az elmúlt órában felszólította Havanna népét, - akik ma e nemes ügyben egész Kubát képviselik - gyülekezzenek néhány óra múlva (helyi idő szerint 10:00 órától) a José Martí Anti-Imperialista Tribünnél.

Ahogyan a Kubai Kommunista Párt első titkára, Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök is közleményében kijelentette:

„Ez az Egyesült Államok bűnös támadása Venezuela ellen!

Békeövezetünket brutálisan támadják.

Mindez állami terrorizmus a bátor venezuelai nép és Amerikánk ellen.

Haza vagy halál! Győzni fogunk!”

Forrás: pcc.cu

© Juhász Norbert

Helyi idő szerint ma kora hajnalban hangos robbanások hallatszottak Caracasban, Venezuela fővárosában.

Röviddel ezután a bolivári kormány egy közleményben megerősítette az Amerikai Egyesült Államok által az ország ellen elkövetett támadásokat, és felszólította lakosságát, a teljes mozgósításra az imperialista agresszió ellen. Havanna sürgős választ követel a nemzetközi közösségtől arra, amit „bűnözői támadásnak” nevezett, amely veszélyezteti a régió stabilitását, és sérti Latin-Amerika és a Karib-térség Békeövezetként való korábbi kinyilvánításának alapelveit.

Esteban Lazo, a Kubai Köztársaság Néphatalmi Nemzetgyűlésének (Parlament) elnöke elítélte az Egyesült Államok által ma Venezuela több régiója ellen elkövetett katonai agressziót.

A parlamenti vezető felszólította a nemzetközi közösséget, hogy utasítsa el az Amerikai Egyesült Államok kormányának Venezuelával szemben folytatott katonai agresszióját.

„Latin-Amerika és a Karib-térség a béke övezete.”

– Hangsúlyozta a kubai parlament elnöke.Ezzel egy időben Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök és Bruno Rodríguez Parrilla külügyminiszter, valamint Roberto Morales Ojeda, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának szervezeti titkára, azonnali választ követeltek a hajnali robbantásokra, melyeket állami terrorcselekménynek és a dél-amerikai nemzet szuverenitásának súlyos megsértésének neveztek.

Fotók: ACN – Kubai Hírügynökség

© Juhász Norbert

A fiatal kubaiak őrzik történelmüket, és most újra útnak indították a Szabadság Karavánját, emlékezve a forradalom történelmi vezetőjének, Fidel Castrónak az 1959-es, az egész szigetországot átszelő diadalmenetére.

Január 2-8 között a fiatalok ugyanazt az útvonalat járják be, amelyet az egykori Lázadó Hadsereg tagjai, Fidel „Szakállasai” jártak be, akik ezekben pillanatokban már hatalmon voltak, és 67 évvel ezelőtt Santiago de Cubából indultak Havannába.

A pénteki indulásra Santiago de Cubában az egykori Moncada laktanya falai előtt került sor, ahol 73 évvel ezelőtt, 1953. július 26-án kezdődött a végleges nemzeti függetlenségért folytatott küzdelem utolsó szakasza.

Yesenia Acuna, a Kubai Fiatal Kommunisták Szövetségének (UJC) első titkára a Kelet-kubai tartományban a fiatalok karavánjának ünnepélyes útnak indításakor kijelentette, hogy a karaván a nép diadalának és egységének örök szimbóluma.Beszédében elítélte az Amerikai Egyesült Államok kormányának agresszióit és beavatkozásait is a szuverén népek ellen.

„A szuverén népek elleni támadások amelyek most a Karib-tengeren végrehajtott provokatív katonai akciókban és a Venezuela elleni fenyegetésekben nyilvánulnak meg, amelynek integritását és önrendelkezési jogát most védjük.”

– Erősítette meg beszédében az ifjúsági vezető.

A karaván a hagyományoknak megfelelően idén is érinti a sziget főbb városait és területeit, ahogyan közel hét évtizeddel ezelőtt is történt.

A történelem feljegyzései szerint Fidel Castro minden megállónál, több mint ezer kilométeres útja során elmagyarázta a Moncada-programnak való megfelelés lépéseit, amelyet számtalan írás mellett a „Történelem föl fog menteni engem” című könyvben is fölvázoltak.

Ez volt a kubaiak első közvetlen találkozása a gerillavezérrel, aki később a nemzet élére állt, és a forradalmi erőkkel együtt egy globális vonatkozású szocialista projektet épített, s hagyta hátra e dicső örökséget mindannyiunk számára.Az idei karaván különös jelentőséggel bír, mivel idén van Fidel Castro Ruz születésének centenáriuma is.

Fotók: ujc.cu

© Juhász Norbert

Adela Legrá kubai színésznő, a Lucía (1968) című híres játékfilm három főszereplőjének egyike, ma elhunyt Santiago de Cuba tartományban.

„Legrát a tartomány központi kórházába szállították, ahol a kora reggeli órákban (helyi idő szerint) hunyt el.”

– Közölte Alexis Triana, a Kubai Filmművészeti és Ipari Intézet (Icaic) elnöke a kubai sajtóval a nap folyamán.

Adelaida López Legrá, művésznevén Adela Legrá, 1939-ben született Guantánamóban, a Kuba keleti részén fekvő tartományban, ahol évekkel később tehetségét a többszörös díjnyertes filmrendező, Humberto Solás fedezte fel.

Ennél a rendezőnél szerezte meg első szerepét, a Manuela (1965) című film főszerepében, amelyet a Lucía (1968), a Miel para Oshún (2001) és a Barrio Cuba (2005) c. filmek követtek.Neve számos egyéb film mellett a Rancheador (1976), Sergio Giral, El Brigadista (1977), Octavio Cortázar, Aquella noche larga (1979), Enrique Pineda, Vals de la Habana Vieja (1988), Luis Felipe Bernaza és Nada (200) című alkotásokban is felbukkan.

A kubai filmművészethez való hozzájárulásáért Heredia-emléktáblát kapott, kitüntették a Havana Film New York-on (2002) és az 1. Gibara Nemzetközi Film Fesztiválon (2003), valamint róla készültek az Adela un nombre de mujer (1999) és a Quién me quita lo bailao (2000) című dokumentumfilmek is.

A neves színésznőt az elmúlt órákban helyezték végső nyugalomra, az El Calvario temetőben Santiago de Cubában.

Forrás: Prensa Latina / Latin-amerikai Hírügynökség

© Juhász Norbert