Most, hogy az amerikai imperializmus levetette álarcát, az USA jelenlegi elnökének és külügyminiszterének legutóbbi nyilatkozatai Kuba blokádjával kapcsolatban nagyon rossz fényt vetnek – beleértve saját kormányának hamis érveit is – mindazokra, akik hosszú ideig még a Kubai Köztársaság ellen általuk folytatott gazdasági ostrompolitika létezését is bagatellizálták, vagy lehetőségük szerint igyekeztek azt jelentéktelen színben feltüntetni a világ közvéleménye előtt.

A Venezuela elleni célzott támadással és Maduro elnök, valamint felesége elrablásával kapcsolatos múlt szombati sajtótájékoztatón Marco Rubio külügyminiszter (USA) nem is jelenthette volna ki világosabban, hogy Washington fenntartja a venezuelai olajblokádot, amely intézkedés közvetlen hatással van Kubára, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok minden eszközzel blokkolja a Venezuelából a szigetre irányuló üzemanyag szállítmányokat, amely forrást a gazdaság működése szempontjából elengedhetetlennek tartanak.

Röviddel ezután, amikor az Air Force One fedélzetén újságírók egy csoportja Kuba sorsáról kérdezte Trump elnököt, ő pedig kijelentette, hogy Kuba napjai meg vannak számlálva, és hogy a kormánya legközelebb a kommunista szigetre összpontosíthat.

„Úgy tűnik, Kuba készen áll a bukásra” – mondta Trump az újságíróknak az Air Force One fedélzetén…...

„Nem tudom, hogy kitartanak-e, de Kubának most nincs bevétele.

Minden bevételük Venezuelából, a venezuelai olajból származott.”

Amikor Trumpot a kubai amerikai katonai beavatkozás lehetőségéről faggatta, azt mondta, hogy szerinte erre nincs szükség, mert „úgy tűnik, magától összeomlik.”

Közel három héttel ezelőtt a The New York Timesban megjelent egy cikk Marco Rubio Kubával kapcsolatos, mély és engesztelhetetlen embergyűlölő vágyaktól fűtött megszállottságáról, amely a következőket hangsúlyozta: 

„És bár Maduro megbuktatása az amerikai politika közvetlen célja, ennek megvalósítása segíthet Rubio egy másik évtizedes álmának megvalósításában: döntő csapást mérni Kubára.”

„E változásról szóló elmélet szerint pedig el kell vágni Kubát mindnféle külső támogatástól, tehát ha Venezuela elbukik, Kuba is követni fogja.”

– Mondta Juan González, aki Joe Biden elnök a térség ügyeivel foglalkozó főtanácsadója volt a Fehér Házban.

Rubio nyilvánosan is utalt már erre a sok évtizedes perverz vágyára, például amikor 2019 elején egy sajtótájékoztató keretében azt nyilatkozta, hogy Kuba meggyengülése üdvözlendő „következménye” lenne a venezuelai kormányváltásnak, bár nem ez „a központi oka” Maduro megbuktatására való lelkes törekvésüknek.

„Bármit támogatok, ami közvetlenül ártalmas egy kommunista diktatúrának” – Jelenti ezen a ponton kendőzetlenül az USA külügyminisztere.

Most, hogy a jenki birodalom úgy döntött, hogy leveszi az álarcot, a helyzet nem is lehetne világosabb az egész emberi civilizáció számára.Mind Trump, mind külügyminiszterének nyilatkozatai nyíltan elismerik az Egyesült Államok által a kubai népre több mint hat évtizede kényszerített bűnözői, ugyanakkor rendkívül cizelláltan burkolt, népirtással felérő blokádot.

Joggal tehető föl a kérdés, hogy ha Kubának, - ahogy Trump állítja -„nincs jövedelme”, „magától összeomlik” és állítása szerint természeti erőforrásai vagy bármi más sem segíthetnek rajta, akkor miért támadják oly megszállottan, mire föl a nagy igyekezet a Kubai Forradalom elpusztítására?

A válasz egyszerű:

Kuba, a szomszédos hatalmas óriással szembeni, immáron 67 éves ellenállásával, - ahogy azt sok ezer példa mellett a Maduro elnök védelmében életét áldozó 32 mártír is bizonyította - rendelkezik a föld legnagyobb, az antiimperialista harcban kovácsolódott erkölcsi tőkéjével.

És bár ezt a tőkét nem lehet bérbeadni vagy értékesíteni a tőzsdéken, ez az erkölcsi tőke példaként szolgált, és szolgálni fog továbbra is a világ minden szabad, és szabadságáért küzdő népe számára, hogy mintegy sarkcsillagként, az emberi értelem és igazság nevében utat mutatva, alternatívát kínáljon az emberiségnek az imperializmussal szemben.

© Juhász Norbert

A Kubai Köztársaság ma megemlékezett Fidel Castronak a Szabadság Karavánja élén 67 évvel ezelőtti Havannába történt bevonulásáról, amely 1959-ben végérvényesen megszilárdította a Kubai Forradalom diadalát.

Akárcsak 67 éve, január 2-án hajnalban Santiago de Cubából Havannába indult a Szabadságkaraván, (Lásd január harmadikán kelt cikkemet a témában.) melyet a Kubai Fiatal Kommunisták szövetsége (UJC) tagjai keltettek újra életre, megidézve ezzel azt a diadalmenetet mellyel az egykori Lázadó Hadsereg, élén Fidel és Raul Castroval végigvonult az egész országon.

Az UJC fiataljai által útjára indított 67. szabadságkaraván, miután beutazta szinte az egész szigetet ma megérkezett Havannába.

A közösségi médiában közzétett üzenetekben az ország számos közéleti és politikai tisztségviselője is megemlékezett a közel hét évtizeddel ezelőtti eseményről, és megerősítették elkötelezettségüket a nemzeti szuverenitás és a forradalmi elvek további védelme mellett.

Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára mint fogalmazott: 

"A megelevenített történelmi képek ma is meghatóak és lenyűgözőek, pont úgy, mint 1959-ben.”

Hangsúlyozta, hogy a kubai nép továbbra is „heves a harcban és örömteli a győzelemben”, harcol „megadás nélkül, mindig a győzelemig.”A Néphatalmi Nemzetgyűlés elnöke, Esteban Lazo Hernández pedig kijelentette: 

„A Kubai Forradalom alapelvei továbbra is teljes mértékben érvényben maradnak hazánk, függetlenségünk és szuverenitásunk védelmében.”

A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának szervezeti titkára Roberto Morales Ojeda pedig üzenetében megerősítette:

„Továbbra is megvédjük szuverenitásunkat és küzdünk az igazságért”.Bruno Rodríguez Parrilla külügyminiszter pedig kiemelte, hogy 67 évvel ezelőtt "tengernyi ember ünnepelte a város utcáin a régóta várt győzelmet és a Kubai Forradalom kezdetét".

Mint azt Bruno Rodríguez hangsúlyozta is:

„Ez az ezernyi küzdelemben megedzett és csatákban megedzett nép ma megerősíti elkötelezettségét a haza, a forradalom és a szocializmus védelme iránt az amerikai imperializmus minden háborús uszító és intervenciós fenyegetésével szemben”.

A Sierra Masetra harcosai, akiknek sikerült legyőzniük Fulgencio Batista kegyetlen zsarnokságát, több mint ezer kilométeres útvonalon haladtak át az országon 1959. január 2-8 között.

A karaván Santiago de Cubából (kelet) indult, és Granma, Holguín, Las Tunas, Camaguey, Santa Clara, Cienfuegos és Matanzas tartományoknak különböző települései lakosságával teremtett élő és eleven kapcsolatot Havanna felé tartó útján.

Miután több megállót tettek a fővárosban, a forradalom történelmi vezetőjének népszerű kísérete továbbment a régi Columbia laktanyába.Minden évben, ugyanazon a napon, különböző generációkhoz tartozó kubaiak teszik meg ezt az utat, tisztelegve a Lázadó Hadsereg előtt, és ezzel is kifejezve elkötelezettségüket a szigetország forradalma iránt.

Fotók: ujc.cu

© Juhász Norbert

A Kubai Köztársaság ma nyilvánosságra hozta a napokban hősi halált halt 32 állampolgárának névsorát, akik január 3-án a kora reggeli órákban vesztették életüket az Amerikai Egyesült Államok által a Venezuelai Bolivári Köztársaság ellen elkövetett katonai agresszióban. (Lásd tegnap kelt cikkemet témában.)

Az elhunytak a Forradalmi Fegyveres Erőkhöz (FAR) és a Belügyminisztériumhoz (MININT) tartoztak, és a bolivári kormány jogos és átlátható kérésére kétoldalú biztonsági és védelmi együttműködés keretében tartózkodtak venezuelai területen.

A Minint elesett harcosai között vannak:

Humberto Alfonso Roca Sánchez (67 éves volt) és Lázaro Evangelio Rodríguez Rodríguez (62) ezredes, Rodney Izquierdo Valdés (51), Ismael Terrero Ge (47), Rubiel Díaz Cabrera (53) és Hernán González Perera (43); valamint Yoel Pérez Tabares (48), Adriel Adrián Socartas Tamayo (32) és Bismar Mora Aponta (50) századosok.

Megölték Orlando Osoria López alezredest is (45) továbbá, Yorlenis Revé Cuza (36), Alejandro Rodríguez Royo (35), Erdwin Rosabal Avalos (35), Daniel Torralba Díaz (34), Yandrys González Vega (45), Yordanys Marionis Núñez (43) és Yunior Estévez Samon (32); Yasmani Domínguez Cardero (32) főhadnagyok, Fernando Antonio Báez Hidalgo (26) és Yoandys Rojas Pérez hadnagyok és Giorki Verdecia García altiszt (30) vesztették életüket.

A FAR hősi halottai:

Adrián Pérez Beades százados (34), Suriel Godales Alarcón (42) hadnagy és Adelkis Ayala Almenares (45), Alexander Noda Gutiérrez (48), Ervis Martínez Herrera (52), Juan Carlos Juerrero (55), Juan Carlos Juerrero (55) Rafael Enrique Moreno Font (35), Luis Alberto Hidalgo Canals (57), Luis Manuel Jardines Castro (59) és Sandy Amita López (37) tartalékos katonák.A kubai kormány állami terrorcselekménynek minősítette a támadást, és ismételten a leghatározottabban elítélte a Washington által a bolivári nemzet szuverenitása és stabilitása ellen irányuló katonai és politikai beavatkozást. 

Forrás: Granma c. kubai napilap.

© Juhász Norbert

A Kubában csak „kék ruhás hősökként” ismert Nemzeti Forradalmi Rendőrség ma ünnepli elkötelezett szolgálatának, a közbiztonságért és a közrendért folytatott küzdelmének 67. évfordulóját.

A szigetország közbiztonságának szilárdsága egyben a Kubai Forradalom elidegeníthetetlen vívmánya is, melyet e testületnek köszönhetően tudott máig megőrizni.

Lázaro Alberto Álvarez Casas hadseregtábornok, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Kuba jelenlegi belügyminisztere levélben gratulált az állomány minden tagjának.

A belügyminiszter levele az alábbiakban olvasható teljes terjedelmében:

„A kapitalizmus által űzött gonoszságok, csapások és bűnök elleni küzdelem közepette 67 évvel ezelőtt a nép erejéből született meg a forradalom új rendőrsége, egy fegyver, amely megteremtette és máig őrzi mindazt az igazságosságot, erkölcsösséget és rendet, amelyet a Haza megérdemelt, és amelyért 1868. október 10. óta annyi vért ontottak e földön.

Alázatból és bátorságból kiindulva egyesültek a Lázadó Hadsereg harcosai, a földalatti ellenálló harcosok, diákok, munkások és parasztok – forradalmi erők, amelyek nem haboztak a Batista rezsim zsarnoksága és az azt megelőző kormányok elnyomó és gyilkos gépezetei örökre eltemetésének hatalmas kihívása előtt, miközben győztesen szembeszálltak a katonai agressziókkal, terrorcselekményekkel, szabotázs akciókkal, több száz fegyveres bandával, az Amerikai Egyesült Államok által gerjesztett ellenforradalommal.

Ez a Nemzeti Forradalmi Rendőrség szellemisége, s tagjai a mindennapi hőstetteket tagadhatatlan eredményekké formáló főszereplői: népünk biztonsága és nyugalma őrzői, akiknek bizalmát és tiszteletét soha nem fogjuk elárulni.

Gratulálunk ehhez az évfordulóhoz!

Egy nagy ölelés,

Lázaro Alberto Álvarez Casas

hadseregtábornok,

belügyminiszter”

Forrás: minint.gob.cu

© Juhász Norbert

Az Amerikai Egyesült Államok kormánya által a Venezuelai Bolivári Köztársaság ellen 2026. január 3-án délelőtt elkövetett terrortámadás eredményeként 32 kubai vesztette életét harc közben, akik a Forradalmi fegyveres erők és a Belügyminisztérium kötelékébe tartoztak, s a dél-amerikai ország kérésére biztonsági okokból teljesítettek szolgálatot venezuelai földön.

Mint azt hivatalos közleményében Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára ma hajnalban (magyar idő szerint) bejelentette:

„A Kubai Köztársaság Alkotmányának 125. cikkelye és a Kubai Köztársaság elnöke és alelnöke által 2020. október 28-án kelt 136. törvény 24. cikkének x) bekezdése alapján a következőket vettem figyelembe:

Népünk mély fájdalommal értesült arról, hogy az Egyesült Államok kormánya által a Venezuelai Bolivári Testvérköztársaságunk ellen 2026. január 3-án kora reggel elkövetett bűnözői támadás során 32 kubai vesztette életét harc közben, mivel a Forradalmi Fegyveres Erők és a Belügyminisztérium megbízásából, az országban lévő kollégáik kérésére voltak jelen.

Honfitársaink becsületesen teljesítették kötelességüket, és heves ellenállás után, a támadókkal szembeni közvetlen harcban vagy a létesítmények bombázása következtében estek el, s hősies tetteikkel milliók szolidaritását is kifejezésre juttatták.

Éppen ezért, a Kubai Köztársaság Alkotmányának 128. cikkének ñ) bekezdésében rám ruházott hatáskörök gyakorlása során a következők kihirdetéséről döntöttem:

1147. SZÁMÚ ELNÖKI RENDELET

 I.

Kihirdetem a kétnapos nemzeti gyászt, 2026. január 5-én reggel 6:00 órától január 6-án éjfélig.

 II.

Elrendelem, hogy a nemzeti gyász ideje alatt nemzetünk zászlaját félárbócra eresszék a középületeken és a katonai intézményeken.

III.

 A nemzeti gyász ideje alatt minden nyilvános előadás és ünnepi tevékenység szünetel.

IV.

 A Forradalmi Fegyveres Erők, a belügy- és a külügyminiszterek feladata a jelen rendelet rendelkezéseinek végrehajtása.

A rendelet megjelent a Kubai Köztársaság Hivatalos Közlönyében.

Kelt: A Forradalom Palotájában, 2026. január 4-én, Fidel Castro Ruz főparancsnok születésének századik évfordulójának évében.”

Miguel Díaz-Canel Bermúdez

     köztársasági elnök

A Kuba Hangja Magyarországon szerzőjeként, olvasóközönségemmel a Kubai Köztársaság magyarországi barátaival egyetértésben, felháborodásomnak adok hangot és határozottan elítélem az Amerikai Egyesült Államok katonai agresszióját a Venezuelai Bolivári Köztársaság ellen, beleértve Nicolás Maduro elnök és felesége illegális fogva tartását, és az annak keretében előkészített koncepciós pert is.

A függetlenség, a népek önrendelkezésének tiszteletben tartása, és a külső be nem avatkozás minden nemzet szuverenitásának alapelvei.

Minden konfliktust párbeszéd és az országok közötti kölcsönös tisztelet útján kell rendezni.

Washington mai cselekedete Venezuela szuverenitásának, a nemzetközi jognak és a nemzetek alapvető önrendelkezési jogának súlyos megsértését jelenti.

Az ilyen cselekedetek csak elmélyítik a szenvedést, destabilizálják a régiót és lábbal tiporják a venezuelai nép demokratikus akaratát.

E szégyenteljes bűncselekmények, mint Caracas és az ország más helyszínei elleni bombázások gyáva cselekedetek egy olyan nemzet ellen, amely az agresszor Egyesült Államokkal ellentétben soha nem támadta meg akár a szóban forgó agresszort vagy bármely más országot.

Ezúton is megerősítem szilárd szolidaritásomat a venezuelai néppel az imperializmus, a fasizmus elleni küzdelmükben.

Venezuela jövőjét kizárólag a venezuelaiaknak kell eldönteniük, nem pedig fasiszta kalandorok által vezetett külföldi katonai erőnek.

Juhász Norbert                                                         Eger, 2026. január 3.

Miguel Díaz-Canel Bermúdez kubai állmfő ma sürgette a nemzetközi közösséget, valamint a világ valamennyi haladó gondolkodású és békeszerető emberét, politikai, és civil szervezeteket egyaránt, hogy ítélje el az USA Venezuela elleni agresszióját, valamint Nicolás Maduro elnök és felesége, Cilia Flores elrablását.

A megtámadott dél-amerikai nemzet iránti hatalmas havannai támogatását kifejező tüntetésen a kubai államfő megerősítette, hogy sürgősen szükség van a világ mozgósítására, összefogására és koordinációjára a Washington által egy szuverén ország elleni brutális támadás miatt.

Kijelentette, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni állítólagos küzdelem egy téveszme, amellyel Washington megpróbálja eltitkolni tettei valódi célját: Venezuela természeti erőforrásainak megszerzését.

A cél az imperializmussal szembeni ellenállás és a nemzeti függetlenség egyik térségbeli bástyájának, a bolivári forradalomnak a megsemmisítése is.

Díaz-Canel beszédében kifejezte meggyőződését, hogy a venezuelai nép utcára vonul majd, hogy követelje jogait és az elnök visszatérését, ahogyan azt korábban Hugo Chávez forradalmi vezető támogatásakor is tette.

„Az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi, jogi vagy bármilyen más felhatalmazása arra, hogy erőszakkal eltávolítsa a venezuelai elnököt az országából, de felelős a világ előtt Maduro fizikai épségéért.”

- Jelentette ki Díaz-Canel elnök.

Emlékeztetett arra, hogy az amerikai szövetségi ügynökségek, elemzők és kutatók olyan véleményeket és információkat tettek közzé, amelyek elvetik a narkoterrorizmusról szóló hamis, Donald Trump által hangoztatott narratívát, és cáfolják a Venezuela és elnöke ellen felhozott vádakat is.

„Felháborító, hogy Trumpot és cimboráit nem érdekli az igazság, őket kellene elítélnie egy nemzetközi antifasiszta törvényszéknek!”

– mutatott rá a kubai államfő.Hangsúlyozta, hogy a Venezuela elleni támadás Latin-Amerika ellen irányul, amelyet 2014 óta békeövezetnek nyilvánítottak, és mindez súlyosan megsérti a nemzetközi jogot.

„Nem fogadjuk el a Monroe-doktrínát, Bolívar földje szent és sérthetetlen, a fiai és lányai elleni támadás e régió valamennyi szülötte elleni támadás!

Nem a félmegoldások ideje van, hanem a meghatározó intézkedéseké, és annak, hogy kiálljunk a fasizmus és az imperialista barbárság térhódítás ellen!

– Zárta beszédét Díaz-Canel, és felszólította a Latin-amerikaiakat, hogy zárják soraikat az Egyesült Államok neokolonialista és fasiszta gyakorlata ellen.

Fotók: presidencia.gob.cu

© Juhász Norbert

Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára jelenlétében a mai napon a szigetország határozottan elutasította és mélységesen elítélte az Amerikai Egyesült Államok által Venezuela ellen elkövetett támadásokat és annak alkotmányos elnöke, Nicolás Maduro elrablását. A Tribünnél tartott demonstráción több ezer lakos jelenlétében, számos állami és tömegszervezet képviselője, a kubai nép nevében felszólalva fasiszta cselekménynek és állami terrorizmusnak bélyegezte az agressziót, amelynek célja a régió természeti erőforrásainak megszerzése. A Népek Barátságának Kubai Intézetének (ICAP) elnöke, a Kubai Köztársaság Hőse Fernando González beszédében "gyávának és aljasnak nevezte az USA cselekményeit és hangsúlyozta, hogy nem elszigetelt esetről van szó, hanem az elhúzódó gazdasági, média-, diplomáciai és immár nyíltan katonai háború eszkalációjáról, amelyet Washington azzal a céllal indított, hogy leigázzon egy szuverén népet és elpusztítsa a bolivári forradalmat.„Ez a katonai agresszió átlépi a venezuelai határokat. Közvetlen támadást jelent a nemzetközi jog pillérei, a népek önrendelkezésének elve, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség azon történelmi törekvése ellen, hogy békeövezetként megszilárduljon”

- Hangsúlyozta Fernando González

Belinda Sánchez Ramírez, a Kubai Köztársaság tudományos közössége nevében a leghatározottabban elítélte az Egyesült Államok kormánya által a Venezuelai Bolivári Köztársaság ellen elkövetett katonai támadást.„Mi, kubai tudósok, akik az emberi életért dolgozunk, akik napjainkat életek megmentésének és gyógyszerek előállításának szenteljük, nem érzünk mást, csak borzalmat és elutasítást azok iránt, akik halált és fájdalmat, pusztítást kívánnak hozni az emberiségre.”

– Fogalmazott beszédében Belinda Sánchez kutató orvos, a kubai Molekuláris Immunológiai Központ Daganatimmunológiai Tanszékének igazgatónője, a Covid19 elleni kubai vakcina egyik megteremtője.

Emellett a támadást „állami terrorcselekménynek” nevezte, és nemcsak Venezuela, hanem egész Latin-Amerika elleni agressziónak.

Egyúttal figyelmeztetett, hogy a Venezuela elleni offenzíva átterjedhet Kubára, Nicaraguára, Mexikóra vagy a globális Dél más országaira, amelyek védik szuverenitásukat és/vagy természeti erőforrásokkal rendelkeznek.

„A fasiszta imperializmus nem tiszteli a nemzetközi jogot, az életet vagy a népek függetlenségét.”

- Zárta beszédét Belinda Sánchez.

Fotók: Prensa-Latina / Latin-amerikai Hírügynökség

© Juhász Norbert