Európa nyugati féltekéje ebből a szempontból is talán valamivel szerencsésebbnek mondható a magyar társadalomhoz képest, azonban tény hogy napjaink Magyarországára vajmi kevés alkotás jut el a Kubai Köztársaságnak az utóbbi évtizedekben igencsak prosperáló és mind magasabb színvonalú filmiparából kikerülő remekművekből.

Filmtörténeti kiállítás a Kubai Filmművészeti és Ipari Intézet székházában.

A szocialista Kuba filmgyártása és televíziós kultúrája valódi mozi napjainkban is, ami nem propagandát jelent, hanem elsősorban művészetet.

Művészetet mely tökéletesen kapcsolódik az emberek mindennapjaihoz, törekvéseihez és kihívásaihoz, konfliktusaihoz, emellett hűen tükrözi is mindazokat.

Mondhatni fényévekre vagyunk itt Európában de egyre távolodunk is mindettől a szellemiségtől melyet a szigetország filmvilága képvisel. 

Nálunk ahol a fogyasztói társadalmak újabb generációi már Netflixen "szocializálódnak" avagy néznek olyan futószalagon gyártott személyiségromboló műsorokat amelyek az emberi-társadalmi kapcsolatokat hosszú távon toxikussá teszik, és okoznak zavart az egyén fejlődésében.

A "Netflix-effektus", ahogyan a pszichiáterek és egyes tudományos szaktekintélyek gyakran nevezik, már létező jelenség. 

Kuba filmiparának irányvonala megmaradt az elmúlt évtizedekben változatlanul az össztársadalmi érdekek szolgálatában. 

Továbbra is közösségi élménnyé, és az egyén szempontjából építő jellegűvé téve a filmeket, egyéb saját gyártású produkciókat és műsorokat.

A szigetország filmgyártása nagy múlttal rendelkezik, mely méltán alapozta meg jelenét, és számos folyamatban lévő, továbbá megvalósítandó projekttel, alkotással tekint a jövő felé.

Múltjából egy fontos epizód, mikor 1969-ben bemutatásra került az egyik legfontosabb történelmi film.

Az első machetetámadás (La primera carga al machete), Manuel Octavio Gómez rendező munkája, amely a kubai függetlenségi háború egyik ütközetét helyezi a középpontba.

 Manuel Octavio Gómez (1934-1988) kubai filmrendező.

 A mű formabontó módon -ezáltal is egy egyedi stílusú alkotássá válva- több múltbéli eseményt is megjelenít, valamint cselekményük jellegénél fogva párhuzamot is von közöttük.

A filmben a kubai nemzeti szuverenitásért, az önállóságért vívott 19. század végi háborúk, a Gerardo Machado (1925-1933) és Fulgencio Batista (1940-1959) neveivel fémjelzett önkényuralmi rezsimek elleni küzdelmek, majd az ezek által is megjelenített eszmék teljes és végleges győzelmét elhozó, Fidel Castro vezette Kubai Forradalom 1959-es diadala. 

Ám megjelenik az USA folyamatos beavatkozásaival szemben tanúsított, hősies ellenállás is.

Octavio Gómez filmje: Az első Machetetámadás

Gómez filmje nemcsak Kubában, de Latin-Amerika más országaiban is nagy sikert ért el, hiszen számos, a kubaival szinte sorsközösségben élő nemzet magáénak érezte annak üzenetét.

A víz napjai, (Los días del aqua) egy 1971-es kubai filmdráma, amelyet szintén Octavio Gómez rendezett.

A film bekerült a 7. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválra is.

Jelenleg a Cinemateca Cuba vállalat a német "Arsenal" céggel társulásban végzi a film digitális felújítását, s tervben van számos más kubai film felújítása is.

A víz napjai c. film moziplakátja az 1971-es első premier idejéből.

Az Eper és csokoládé c. film egy kubai-mexikói-spanyol koprodukcióban készült filmdráma (1993) Tomas Gutiérez Alea és Juan Carlos Tabío rendezésében.

A filmben az egyik főhős Diego, egy homoszexuális férfi aki szerelembe esik egy heteroszexuális kommunista férfiba, aki azonban neveltetéséből adódóan ezen a téren magán visel reakciós beidegződéseket.....

A film az 1994-es Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját kapta, majd 1995-ben Oscar díjra is jelölték a legjobb idegennyelvű filmek kategóriájában.

Mindezek a múlt egy-egy ikonikus darabjai....

Az utóbbi évtized kubai filmgyártásának kétség kívül legsikeresebb alkotása egy bűnügyi filmsorozat a Tras La Huella. (A nyomok mögött) 

A sorozatot általában vasárnap esténként sugározzák a Cubavisión Internacional csatornán, mely a kubai társadalom integritásának, valamint békéjének és biztonságának védelmét ellátó nők és férfiak áldozatos munkáját hivatott bemutatni. 

A sorozat minden epizódjában egy-egy megtörtént bűnügyi eset kerül feldolgozásra a Nemzeti Forradalmi Rendőrség (PNR) vagy annak Technikai Nyomozó Osztálya (DTI), csapata hétköznapjaiból, amelyek így két szereplőcsoportot alkotnak, akik egymást váltják az epizódokban: 

 A You Tube menüpontjában magyar nyelvű felirat elérhető, valamint a sorozat eddig készült szinte összes epizódja is megtekinthető a videomegosztó portálon.

A sorozat egyik főszereplője és egyben kulcsfigurája Lucía őrnagy, avagy Maikel Amelia Reyes Fernández. 

A színésznő nyolc éve tagja a sorozat szereplőgárdájának, s ez idő alatt kétség kívül a kubai társadalomban mindenki számára eggyé vált az általa megformált karakterrel, s ily módon igen tekintélyes méretű rajongótábort is tudhat magáénak a lakosság körében. 

Lucía őrnagy szerepében Maikel Amelia Reyes Fernández

Maikel Amelia a sorozatbéli karakterével kapcsolatban egy alkalommal így fogalmazott:

"Ebben a szerepben nagyon sokat kellett dolgoznom már az elejétől, hiszen soha nem volt számottevő tapasztalatom a rendőrség működésével kapcsolatban, így viszonylag rövid időm állt rendelkezésre a felkészüléshez is."

A színésznő a Kelet-kubai Granma tartomány Manzanillo városában született, egy művészi elhivatottságú családban. Egészen fiatal kora óta foglalkozott rádiózással mégpedig szülővárosa rádióállomásán a Radio Granma műsorait szerkesztve. 

Eddigi pályafutása során az előadóművészet szinte minden területén megfordult.

Számos kubai szappanoperában szerepelt, de az igazi népszerűséget az említett bűnügyi sorozat hozta meg számára.  

A közönségével s kollégáival is mindig kedves színésznő rendkívül eleven kapcsolatot alakított ki rajongótáborával. Az ő művészete egyfajta influenszerré is tette őt a közösségi oldalakon is. Csak a Facebookon több mint 600 ezer főnyi követővel rendelkezik, az Instagram oldalával pedig meghaladta a 370 ezer követőt.

Ráadásul az elmúlt évben vállalkozóként is debütált, egy saját butikot hozott létre.

Mindezek mellett még a rendezéshez is vonzódik, s a közelmúltban számos dokumentumfilmet is készített, számos reklámfilmben szerepelt, és/vagy rendezte őket. 

Jövőbeli tervei között szerepel drámák rendezése is. 

Mindezekről és sok egyéb másról is nyilatkozik a színésznő a folytatásban, egy mélyebb interjú keretében, Valia Valdés Rivero, a Kubai Rádió és Televízió Intézet munkatársa jóvoltából. 

                                                © Juhász Norbert 

Fotók: Instituto Cubano de Artes e Industria Cinematográficas

           Maikel Amelia Fernández Facebbok és Instagram oldala