A Latin-Amerikai és Karib-tengeri Államok Közössége (CELAC) IX. csúcstalálkozóján Kuba javaslatai között szerepelt, hogy megoldást kell találni a jelenlegi kihívásokra, valamint a közös érdekeket és célokat minden különbség, egyéni érdek fölé kell helyezni, s a megoldások érdekében együttesen közösségként szükséges fellépni.

A CELAC állam- és kormányfőinek IX. csúcstalálkozója szerdán vette kezdetét Honduras fővárosában, Tegucigalpában, több mint egy tucat delegáció részvételével.

A csúcstalálkozó során Honduras a CELAC soros elnökségének mandátumáról leköszönve, Kolumbiának adja azt át.

A Kubai Köztársaság delegációjának élén, a Kubai Kommunista Párt első titkára, Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök áll aki az eseményen megerősítette: 

"Kuba mindig is szorgalmazta a CELAC megerősítését egy olyan integráció felé való előrehaladásban, amely lehetővé teszi Latin-Amerika és a Karib-térség teljes újrapozicionálását a nemzetközi színtéren."

Beszédének bevezetőjében a kubai államfő gratulált Honduras népének és elnökének, Xiomara Castronak a közösség elnökségében végzett munkájukért.

Az elnök emellett kollégái, és más delegációvezetők előtt megismételte, hogy a szigetország elítéli az Amerikai Egyesült Államok jelenlegi adminisztrációjának lépéseit, amelyek mint fogalmazott:

"Dacolnak a multilateralizmussal, a nemzetközi joggal, figyelmen kívül hagyva az olyan alapvető elveket és értékeket, mint a békés együttélés és az államok közötti szuverén egyenlőség.

Ahogyan Kuba aggodalommal figyelmeztetett az egymást követő találkozókon arra, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat agresszív napirendet alakít ki, amelyet egyoldalúság jellemez többek között a migráció, a kábítószer-kereskedelem és az éghajlatváltozás kérdéseivel kapcsolatban, s most ezekhez párosul a régión kívüli partnerekkel fenntartott kapcsolataink ellenőrzésére tett kísérletük is."

Szólt továbbá a bevándorlók válogatás nélküli kitoloncolásáról, amelyet megfelelő eljárás nélkül és keményen elnyomó körülmények között hajtanak végre az USA teljes területén.

"Ezek a gyakorlatok hatalommal való elfogadhatatlan visszaélések, melyek a latin-amerikai és karibi állampolgárok legalapvetőbb jogainak durva megsértését jelentik."

- Jegyezte meg Díaz-Canel.

Továbbá elítélte a Guantanamo tartományban található, illegálisan megszállt kubai területen található USA haditengerészeti támaszpontnak migránsok bebörtönzésére való felhasználását, valamint Washingtonnak egy olyan kritikus infrastruktúra ellenőrzésére tett kísérletét mint a Panama-csatorna.

"Újabb kísérletek várhatók a regionális struktúrák gyengítésére, vagy akár megbénítására, tudván a Fehér Házban hogy a megosztottság meggyengít bennünket.

Mindez pedig visszatérés a Monroe doktrínához, mellyel csak együtt, egységben tudunk hatékonyan szembenézni, avagy egy erős és összetartó CELAC kötelékében."

- Figyelmeztetett az elnök a további fenyegetések realitására.

Felszólította a jelenlevőket az erőfeszítések mind jobb egységesítésére, a népek jólétéért és biztonságáért folytatott közös munka fokozására is, továbbá a szóban forgó nemzetek közössége történelmi konszenzusának védelmére, egy új, közös jövőkép meghatározása érdekében.

Tíz kollégája, valamint a közösséget alkotó 33 ország delegációinak többi vezetője előtt a kubai elnök a fejlődő országokkal szembeni kényszerintézkedések azonnali beszüntetésére szólított fel.

"Kuba jól ismeri ennek a politikának az árát, amelyet az elmúlt években brutálisan megszigorítottak. 

Ennek részét képezi az Egyesült Államok kormányzatának megalapozatlan és önkényes döntése, amely szerint hazánk ismét felkerült a terrorizmust támogató országok hamis listájára (SSOT)."

- Szögezte le az államfő.

Díaz-Canel elítélte a hírhedt amerikai médiakampányt is, melyet Kuba több mint 50 országban jelen lévő orvosi együttműködési programjai ellen folytat, többek között olyan intézkedésekkel mint például vízumkorlátozás bárkivel szemben aki támogatja, vagy segítségül hívja ezeket a programokat.

Megragadva az alkalmat pedig köszönetét fejezte ki a CELAC közösségének történelmi támogatásáért az Egyesült Államok Kuba elleni blokádja feloldásáért vívott küzdelemben, valamint azért a követelésért hogy a szigetországot töröljék az SSOT listáról.

Befejezésül pedig megerősítette Kuba elkötelezettségét Latin-Amerika minden igazságos ügye mellett.

Hangsúlyozta a további támogatást Venezuela kormánya és népe valamint elnöke Nicolas Maduro mellett.

Megerősítette Nicaragua és társelnökei, Daniel Ortega és Rosario Murillo támogatását, emellett a karibi népekét a méltányos bánásmódhoz, valamint a gyarmatosítás és a rabszolgaság által okozott károk jóvátétele iránti jogukban.

A Kubai Köztársaság teljes szolidaritásáról biztosította Bolíviát annak szuverenitása védelmében az Egyesült Államok beavatkozásával szemben, s megvédte Haiti jogát a stabilitáshoz, a további fejlődéshez, de megismételte elkötelezettségét Puerto Rico önrendelkezése és függetlensége mellett is.

Leszögezte, hogy KUba továbbra is határozottan elítéli az Izrael által a palesztin nép sérelmére elkövetett népirtást, amelyet az USA fegyverei, tőkéje és egyes nemzetközi platformokban való vétójoga felhasználásával aktívan támogatott, és támogat jelenleg is.

A CELAC soros elnökségének átadása kapcsán pedig teljes bizalmát fejezte ki afelől, hogy Gustavo Petro elnök és az általa vezetett Kolumbia képes lesz hatékonyan vezetni 2025 folyamán e közösséget.

"Ebben a kontextusban a szolidaritás, az együttműködés, a teljes egység igénye által vezérelve ismételten kijelentem, hogy a közösség mindig számíthat Kubára.

A napjainkra megsokszorozott fenyegetettség súlyossága megköveteli tőlünk, egyesült erőink fokozott aktivitását.

Csak az egység menthet meg minket!

Nem halogathatjuk tovább a mi Amerikánk történelmének legbátrabb fiai által megálmodott és kiharcolt integráció céljainak megvalósítását!"

- Zárta gondolatait Díaz-Canel elnök.

© Juhász Norbert