Miután három héttel ezelőtt, Bruno Rodríguez Parrilla kubai külügyminiszter sajtótájékoztató keretében bemutatta Kuba jelentésének frissített változatát az országot több mint 6 évtizede sújtó blokádot illetően az ENSZ Közgyűlésének 79/7. számú határozata alapján, (Lásd a szeptember 18-án kelt cikket.) a Kubai Köztársaság magyarországi Nagykövetsége, tegnap délután szervezett egy konferenciát a szigetországgal szolidáris magyarországi civil és politikai szervezetek, és médiaszemélyiségek számára.
A jelentés címe: „Az Amerikai Egyesült Államok által Kuba ellen elrendelt gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargó megszüntetésének szükségessége."
A jelenlévők Guillermo Vázquez Moreno, a szigetország magyarországi nagykövetének interaktív előadását hallgathatták végig egy a kubai külügyminisztérium közelmúltban kiadott anyaga, a kubai embargóról szóló aktuális jelentését illetően, s számos kérdés érkezett a nagykövet elvtárshoz az előadását követő vita és elemzés folyamán.
A rendezvényen jelen volt Hirschler Tamás, a Magyar Antifasiszta Liga elnöke is.
Részlet Guillermo Vázquez nagykövet előadásából:
„Kedves Barátaim!
A mai előadásunk célja, hogy tájékoztatást nyújtsunk önöknek az ENSZ 79/7. számú, az Amerikai Egyesült Államok által Kuba ellen bevezetett gazdasági-kereskedelmi és pénzügyi blokádja megszüntetésének szükségessége című határozata alapján készült kubai jelentés néhány részletét.
A jelentés által lefedett időszakban az amerikai intézkedések célja a kubai gazdaság fő bevételi forrásainak feltárása és ellehetetlenítése volt, a Helms-Burton törvény rendelkezéseinek szigorú alkalmazásával, beleértve a törvény határokon átívelő rendelkezéseit is.
A turizmus elleni offenzíva, az amerikai diplomaták elleni állítólagos „kubai hangfegyver” támadások, indokul szolgáltak arra hogy Kubát „nem biztonságos” országgá minősítsék.
Más intézkedések mellett, a nemzetközi orvosi együttműködési megállapodások akadályozása is megfelelnek egy tökéletesített kényszerítő eszköznek, amely az alapvető bevételeknek az országba való szabad beáramlását akadályozza.
Az Egyesült Államok által az ország ellen bevezetett gazdasági-kereskedelmi és pénzügyi blokád súlyos következményeként a 2024. március 1-től, 2025. február 28.-ig terjedő időszakban 7,556 milliárd dollárra becsült kárt okozott.
Figyelembe véve a dollárnak a nemzetközi piacon az arany értékével szembeni mozgását, a blokád több mint 1 499 710 millió dollár számszerűsíthető kárt okozott.
Becslések szerint a blokád nélkül Kuba GDP-je mintegy 8%-kal növekedhetett volna a 2024-es évben.
2024. márciusa és 2025 februárja között az amerikai kormány továbbra is fenntartotta a Kubával szembeni maximális nyomásgyakorlás politikáját a blokád alkalmazásával mint alapvető eszközét ostrompolitikájában.
A kubai lakosságra és gazdaságra legnagyobb hatást gyakorló egyoldalú intézkedések változatlanok maradtak, ezáltal tovább súlyosbítják a történelem leghosszabb és legkiterjedtebb kényszerítő rendszerének pusztító hatásait.
A legsúlyosabb intézkedés, hogy Kuba felkerült az Egyesült Államok Külügyminisztériumának egyoldalú listájára, amely a terrorizmus állítólagos támogatóinak országait listázza.
Ezzel lehetővé válik hogy az amerikai bíróságok a Helms-Burton törvény III. cikkelyére hivatkozva pereket indítsanak a Kubába történő üzemanyag szállításban részt vevő hajózási társaságok, fuvarozók, biztosítók, vagy viszontbiztosítók ellen, hogy intenzíven és szánt szándékkal bírságolják a kubai pénzügyi tranzakciókat, és ebből következően akadályozzák az első osztályú erőforrások szállítását, egyéb zavart keltsenek az ország ellátásában.
A blokád az egyoldalú gazdasági kényszerintézkedések legátfogóbb, legteljesebb és leghosszabb ideig tartó rendszere, amelyet valaha bármely országgal szemben alkalmaztak.
Az ENSZ Közgyűlése most 34. alkalommal tárgyalja a blokádról szóló kubai határozattervezetet.
Nincs még egy olyan ország a világon, még a kubainál sokkal virágzóbb és szilárdabb gazdasággal rendelkező országok között sem, amely szembe tudna nézni egy ilyen kíméletlen, egyenlőtlen és hosszan tartó agresszióval anélkül, hogy a lakosság életszínvonalát, a társadalmi igazságosságot ne fenyegetné jelentős mértékben.
Ez az ár, ma a kubaiak által tapasztalt mindenféle hiányban nyilvánul meg, beleértve az élelmiszer, gyógyszer üzemanyag és közlekedési eszközök hiányát, valamint az egyéb alapvető szolgáltatások színvonalának romlását.
Kuba mindig is kifejezte készségét arra, hogy párbeszédet folytasson az Egyesült Államokkal a kölcsönös tisztelet, a szuverenitás mentén.
Minden évben elsöprő erejű a nemzetközi közösség támogatása, ami egyértelmű és erős jelzés az USA mindenkori kormányzata számára.
Az önök folyamatos szolidaritása nagyon fontos a kubai nép számára.
Egy kis ország szuverenitásának, függetlenségének védelme a világ egyik legnagyobb hatalmával szemben mindig is súlyos árat követelt. Mi kubaiak tudjuk talán a legjobban mindezt.
Meggyőződésünk továbbra is, hogy a győzelem a miénk, egyben az önöké is lesz!”
Fotók: Juhász Norbert
© Juhász Norbert
Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök is részt vett a vasárnap kora reggelre meghirdetett egész napos havannai higiéniai akciókban, a kubai kormány székhelye, a Forradalom Palotájának és a Kubai Kommunista Párt (PCC) Központi Bizottságának munkatársaival, valamint Manuel Marrero Cruz miniszterelnökkel és Roberto Morales Ojeda, a PCC Központi Bizottsága szervezeti titkárával együtt. 
