Hatvannégy esztendővel ezelőtt, pontosan 1960. szeptember 28-án született meg a Kubai Köztársaság napjainkban is legnagyobb létszámmal bíró tömegszervezete, a Forradalom Védelméért Bizottságok (CDR) melynek alapvető célja az egész kubai társadalom mozgósítása a szocializmus vívmányainak védelmében, valamennyi állampolgárral való közvetlen és összehangolt munka révén. 

A CDR megalapítása előtt több hasonló célú szervezet működött a Forradalom diadalát követően a szigetországban, amelyek egyesültek az új, minden közösséget és népcsoportot összefogó, érdekeiket egyformán védő tömegszervezet létrehozásával. 

Az alapítás napján a régi elnöki palota (ma a forradalom múzeuma) előtt közel egymillió főt számláló tömeg hallgatta Fidel Castro Ruz főparancsnokot: 

"A kollektív forradalmi éberség rendszerét fogjuk létrehozni. Akik játszanak az emberekkel, nem tudják még igazán kik is az emberek, nem ismerik hatalmukat, a forradalmi erőt, amely bennük létezik."

Ugyanezen a napon Fidel beszéde után, melyre a tömeg üdvrivalgással, majd a himnusz eléneklésével válaszolt, megszületett az első CDR bizottság amely hat hónappal és néhány nappal később oroszlánrészt vállalt az ellenforradalmi elemek fölött aratott egyik döntő győzelemben Playa Girónnál.

A CDR mára mintegy 133.000 bizottságból áll, melyek területi alapon szerveződnek és több mint 8 millió 14 év fölötti állampolgárt tömörítenek soraikban. 

A létrejöttét követő időszakban napjainkig bezárólag egyetlen olyan esemény sem volt Kuba társadalmában, amelyben ne vettek volna részt, mégpedig kiemelkedő példamutatással. 

A CDR azon túl, hogy mozgósította az egész társadalmat a forradalom és a szocializmus védelmében, többek között az Országos Műveltségi Kampányban való részvételt, valamint a gyermekbénulás és más betegségek elleni védőoltások bevezetésében és számtalan más egészségügyi akcióban vett részt, s teszi ezt ma is.

Szerepvállalása döntő volt a Batista-rezsimtől örökölt számtalan népbetegség felszámolásában, komplett városrészek, iskolák és szociális helyiségek felújításában, a közvagyon általános védelmében és állagmegóvásában.

Emellett kiveszik részüket az árván maradt gyermekekről, segítségre szoruló idősekről való gondoskodásban, valamint részt vesznek az aktuálpolitikai kérdésekről szóló vitákban, népszavazásokban, azok lebonyolításában a közvélemény formálásában. 

A 2000-es évek derekán az amerikai börtönökben raboskodó öt kubai hős szabadon bocsátása érdekében kidolgozott stratégiában, majd annak gyakorlati megvalósításában is,-mely világméretűvé vált tiltakozó hullámot generált- alapvető súllyal szerepelt a CDR munkája.

A szociális szférán kívül hasonlóképpen jelen vannak a polgári védelmi rendszerben, amely sokszor emberek millióit kényszerül evakuálni a szigeten áthaladó hurrikánok, súlyosabb trópusi viharok idején.

Ily módon ebből a szempontból is nélkülözhetetlen elem a lakosság védelmében. 

A hurrikánok elvonulása után a népi mozgósítást a pusztító légköri jelenségek által okozott károk gyors felszámolását a CDR hatalmas tömegbázisának ereje teszi lehetővé. 

Az emberi törődés és a lakosság jólétének előmozdítása a szervezet kiemelt céljai közé tartozik születése óta.

Ez a forradalmi kollektív felügyeleti rendszer fennállásának több mint hat évtizede alatt megmutatta, hogy Fidel helyesen mérte föl, hogy amikor az emberek önszerveződnek, akkor az imperialisták, vagy azok lakájai, különféle ellenforradalmi erők, egyszersmind a Forradalom ellenségei, nem jutnak számottevő mozgástérhez a társadalomban.

Így tehát a Kubai Köztársaság, egyben a Forradalom ellenségeinek azon próbálkozásai hogy aláássák a kubai szocializmus intézményrendszerét, még ebben a súlyos kihívásokkal teli, 2024-es évben is kudarcra vannak ítélve. 

© Juhász Norbert