"Minden kubai sajtómunkásnak és különösen a szakmában most kezdő fiataloknak!

Amikor március 14-én ünnepeljük a kubai sajtó napját, mindenek előtt az a kötelezettség és érzelem motivál bennünket, hogy megemlékezzünk a José Martí által 1892-ben ezen a napon alapított Patria című újság születéséről.

/Egyesülni és szeretni, és az igazság szenvedélyében élni./

Nem hiszem, hogy ennél szebb vagy pontosabb szavakat mondtak valaha, mint ahogy Martí megfogalmazta, sem azóta hogy leírták az újságírás küldetését, amelyre A Forradalomnak szüksége van egy igazságosabb és támogatóbb társadalom iránti fáradhatatlan törekvésében.

Hogy szintén őt idézzem:

/Mindenkivel, és mindenki javára!/

Ezért érezzük szükségét, hogy mindig visszatérjünk a Pátria okaihoz, minden alkalommal, amikor egy-egy ünnepi nap a sajtó társadalmunkban betöltött szrepéről való alapvető elmélkedésre hív bennünket.

Mert bár ez ez igazságos tisztelgés napja mindazok előtt, akik elhivatottságukkal és elkötelezettségükkel vállalják azt a napi kihívást, hogy a leghevesebb birodalmi ostrom közepette feljegyzést hagyjanak arról, hogy kik vagyunk és mit csinálunk, kötelességünk rámutatni, kiemelni és lehetőség szerint helyrehozni mindazt, ami akadályozza és gyengíti a kommunikációt az emberek és azok között, akik ma a nemzeti kormányt képviselik és annak politikai valamint tömegszervezeteit.

Noha egy kis sziget vagyunk, amely egy olyan világban navigál. amelyet nagyrészt az információ hatalmi fegyverként való felhasználása és az azzal való visszaélés jellemez, ám egy olyan társadalom vagyunk, amely mentes attól a hódoltságtól, amelyet a modern kereskedők az újságírás gyakorlatára kényszerítettek.

A kubai sajtó azonban az elmúlt években elért fejlődése és növekedése ellenére továbbra is a nyelv, a formaságok és az időzítés elavult gyakorlatának terhétől szenved, ami logikus következménye az évek óta tartó tartó átvitt értelemben vett lövészárkokban végzett munkának.

És mivel a veszély órája még nem múlt el, ezek a terhek még mindig súlyosak.

De éppen ezért sajtónkat manapság agresszív kihívás elé állítja a technológia és az embereink csodálatos eredetisége, hogy kreatívan átalakítsák önmagukat, az igazság iránti szenvedéllyel felvértezve a hazugságok és manipulációk obszcén inváziójával szemben, amelyek a gyűlölet által vezérelt digitális hálózatokból támadják meg a közönséget.

Nemrég egy ismételt /Kuba igazolásra/ szólítottunk fel, mint például annak idején José Martí által egy Észak-amerikai újságban vívott példamutató csatában is történt azok ellen, akik megpróbálták becsmérelni népünket.

Nem arról van szó hogy a gyűlöletre gyűlölettel válaszolnánk, hiszen egykor az apostol Martí sem ezt tette.

Egy olyan nemzet igazságának kihirdetéséről van szó, amely a birodalmi zaklatás elhárításának megoldásait keresi, példamutató méltósággal és bátorsággal, amely magában foglalja az alapvető önkritikát is.

Ily módon nem tagadja és nem is tagadhatja azt a cáfolhatatlan tényt, hogy a kubai sajtó, az autentikus kubai sajtó, az ellenállás bástyája volt és továbbra is az marad.

Továbbá hogy a kubai újságírás, mindenek előtt a nézeteltéréseken és követeléseken túl tudja, hogyan kell fellépni az igazi forradalmárok etikájával és szenvedélyével, akik mélyen elkötelezték magukat az emberek,a Forradalom és a minket nemzetként meghatározó értékek iránt.

Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az úgynevezett közösségi média és az új technológiák mennyire átalakították a média világár, a dezinformáció, az álhírek és a közvélemény manipulálása okán. 

Ebben az összefüggésben a kubai újságírásnak az igazság és az etika világítótornyaként kell felülmúlnia önmagát. 

A digitális eszközöket nem a trendek követésére, hanem a nevelésre, a figyelemfelhívásra és az igazság védelmére kell használnunk.

Kubában a forradalmi sajtó valóban független, mert nem áll a külföldi tőke vagy érdekek szolgálatában.

A forradalmi sajtó az emberek szolgálatában áll, és ezt a szolgálatot kötelezettségként kell felvállalni, hogy mind jobban és jobban, átfogóbban tükrözzük társadalmunk gondjait, eredményeit, és kihívásait.

Ugyanakkor ennek a sajtónknak megvan az a szabadsága, amelyet máshol büntetnek vagy marginalizálnak, ha hangot ad a felszabadításukért küzdő népeknek, például a palesztinoknak, az ellenük zajló üldöztetés és megsemmisítő háború közepette, valamint a médiaháború áldozataival való szolidaritásnak.

Kubából továbbra is elítéljük ezeket az igazságtalanságokat, és felerősítjük azoknak a hangját, akik minden nép békéjéért és méltóságáért küzdenek.

Ebben is számítunk a kubai sajtóra.

Ma a kubai sajtó fiatal kezekben van. 

Rajtad is múlik, hogy továbbvidd Martí és Fidel örökségét, és oly sok újságíró örökségét, akik végezték munkájukat és életüket adták a forradalomért.

Ez az örökség alapvető fontosságú az új generációk képzésében, nemcsak az újságírás technikai mivoltában, hanem az etika, az őszinteség és a társadalmi elkötelezettség terén is.

A fiatalok az innovatív, kritikus és forradalmi sajtó főszereplői.

Fidellel együtt hittünk és hiszünk abban, mint amit egykor Ő is mondta nekünk:

/Forradalmi sajtó nélkül nem lehetséges forradalom sem./

Hogy a sajtónak bástyának kell lennie az igazság és igazságosság védelmében, valamint eszköznek népünk mozgósításában és tudatosításában.

Raul Castro pedig arra s emlékeztetett minket, hogy a sajtó a vita és az elmélkedés tere kell hogy legyen, és mindig az emberek szolgálatában kell hogy álljon.

Ezen elképzelések védelmében hangsúlyoztuk politikai, közéleti és sajtókommunikációs rendszerünk korszerűsítésének és átalakításának szükségességét, az innovációra és az új technológiák maximális kihasználására ösztönözve azt.

A társadalmi kommunikációról szóló törvény, amely 2024. októberében lépett hatályba, létfontosságú eleme hazánk politikai, gazdasági valamint társadalmi és kulturális fejlődésének is.

Meggyőződésünk, hogy a digitális kommunikációt felgyorsító eszköz lehet politikánkban és az is kell legyen, egy igazságosabb és támogatóbb világ felépítésére való törekvésünkben.

Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy folytassuk a közös munkát, erősítsük a hálózatainkat, és tovább vigyük közös elveinket és értékeinket.

Elvtársak!

Ezen a sajtónapon megerősítjük elkötelezettségünket az igazság, az igazságosság és a forradalom ügye mellett.

A kubai sajtó nem üzlet.

Ez egy szolgáltatás.

Nem az uralkodás eszköze, hanem a felszabadulás eszköze!

Maradjunk hűek Martí örökségéhez, aki azt mondta:

/A sajtó nem jóindulatú jóváhagyások vagy sértő harag terméksorozata, hanem javaslat, tanulmány, vizsgálat és tanács./

Legyen a mi sajtónk továbbra is az igazság jelzőfénye a sötét időkben melyet most átél a világ.

Legyen továbbra is, mint mindig, az ország az emberek és az emberiség szolgálatában álló eszköz.

Éljen a kubai sajtó!"

Miguel Díaz-Canel Bermúdez, Kuba Köztársasági elnöke, a Kubai Kommunista Párt első titkára gondolatait magyar nyelvre fordította:

© Juhász Norbert