A Kubai Kommunista Párt (PCC) felsőoktatási iskolarendszerét több mint hat évtizeddel ezelőtt, a Kubai Forradalom történelmi vezetője Fidel Castro alapította a leendő pártvezetők, a majdani káderek általános és felsőfokú képzésére, valamint a már aktívak folyamatos továbbképzésének biztosítására.
Az iskolarendszer magában foglal tartományi pártiskolákat, avagy a párt havannai "Nico Lopez" Egyeteme vidéki karait, mely magas szinten kiépült intézményi struktúra jelenti a Kubai Köztársaság hivatásos forradalmárainak tekintetében a folyamatos utánpótlás biztosítékát is.
Talán napjainkban, a szigetország számára igen kedvezőtlen nemzetközi helyzetből adódó oly sok nehézség, és küzdelem közepette itt a 21. század közepének hajnalán kell hogy a szocialista Kuba állami és pártvezetése a leginkább képes legyen támaszkodni ezen kulcsfontosságú intézményrendszerére.
Enyhe kifejezés, hogy a rendkívüli, kihívásokkal teli idők, rendkívüli embereket, egyben a szó legszorosabb értelmében vett vezetőket is kívánnak maguknak.
Ebben a tekintetben méltán nevezhetjük az intézményt a szigetország jó példával elöljáró fiainak és lányainak szakmai, erkölcsi és politikai értelemben vett bölcsőjeként is.
Sabrina García Sánchez, (képünkön) ékes példája e fiatalok népes táborának, akinek a napokban magam is gratulálhattam diplomájához, és aki maga osztotta meg gondolatait arról, mit jelent mindez az ő számára, és mit jelentett neki az intézmény fali között töltött tanulmányi időszak, s mondott köszönetet hazájának a lehetőségért.
"Igen, a mai naptól hivatalosan is lediplomáztam!
Társadalomtudományi diplomát szereztem a Kubai Kommunista Párt "Nico López" Egyetemén!
Öt évvel ezelőtt kezdtem a tanulmányaimat, azonban nyolc éve érkeztem erre az egyetemre.
Minden akkor kezdődött, amikor a humánerőforrás-szakmai gyakorlatomat végeztem.
A Nico Lópezben elvégeztem a pedagógusi gyakorlatomat, tagja lettem a Kubai Fiatal Kommunisták Szövetségének, majd az Egyetem ifjúsági titkáraként szolgáltam.
Mindent megtettem, amit tudtam, és mindent megkaptam, amire szükségem volt a támogatás terén!
A kert gondozásától, a menzán való segítségnyújtáson, az őrségben való helytálláson át, szó szerint mindenben kivettem a részem.
E falak között oly sokszor sírtam és nevettem, és nagyon súlyos felelősséget kellett vállalnom, mégpedig többrétűen és egyszerre, ráadásul mindezt nagyon fiatalon.
Méghozzá mindez akkor történt, amikor a személyes életem egyik legnehezebb időszakát éltem át.
A Nicóban találkoztam mára legjobb barátommal, Leydis Cruz Herrerával, az egyik óraadó tanárnővel, aki az egyik pilléremmé is vált.
Itt találkoztam a legtöbb olyan emberrel is, akiket ma a legjobban csodálok, mellettük pedig sok-sok csodálatos emberrel, akik ott dolgoznak és másokkal is akik tanulni jöttek oda.
De itt ismerkedtem meg María Felipával, a mentorommal, aki elsőként nyitotta meg előttem az ajtókat.
Bár ő időközben elhunyt, végtelen hálámat fejezem ki a sorsnak hogy mellettem lehetett.
Ha van valaki, akinek hálás vagyok, és akinek ezt az eredményemet ajánlanám, az most ő lenne.
A Nicóban tanultam, és alakítottam ki az értékrendemet.
Ez z egyetem felkészített az életre minden téren, a személyestől a szakmaiig bezárólag.
Megadta nekem azokat az eszközöket, amelyek lehetővé tették számomra, hogy valóra váltsam az álmaimat, és az UJC tagja legyek.
Néha viccesen azt mondom hogy Nico nevelt fel engem."
Ám amikor azt mondom Nico, akkor valójában a Pártra gondolok.
Bár nevetve mondom, ennek a kifejezésnek valódi, szilárd alapja van amit én megéltem!
Ez az utóbbi öt év nehéz volt, nagyon nehéz, több rendkívül nehéz időszakkal.
Most olyan emberek keresnek meg - akik nem ismernek túl közelről - hogy megkérdezzék, hol fogom végezni a társadalmi szolgálatomat...
Először nehezen tudtam feldolgozni a kérdést, hiszen e tekintetben már évek óta dolgozom.
Mindent elvállaltam, a teljesen önálló osztályvezetéstől kezdve a nagyon összetett szervezési folyamatok vezetéséig, így egy ideje már végeztem a társadalmi szolgálatomat...
A helyzet az, hogy a velem egykorú egyetemisták általában még csak most kezdik a társadalmi szolgálatot.
A tanulás és a munka egyidejű teljesítése, ráadásul a sok felelősség miatt rendkívül gyorsan kellett érnem, felnőnöm kihívásokhoz és feladatokhoz..
Ez tett azzá aki ma vagyok.
Ezért egy pillnatig sem bánom, hogy egyszerre tanultam és dolgoztam.
A Nico-ból az UJC-be kerültem dolgozni, és soha nem éreztem igazán, hogy otthagytam volna az egyetemet, mert tovább folytattam a tanulmányaimat.
Most, hogy befejezem, egy kicsit nosztalgikus vagyok, és a küzdelmek és kihívások ellenére boldog vagyok, nagyon boldog!
Anélkül hogy túlságosan a részletekbe merülnék, köszönettel tartozom a Kubai Kommunista Pártnak a sok mindenért az évek alatt.
Köszönettel az egész Nico López közösségnek a sok szeretetért, türelemért és a tanításon túli oktatásért.
Az Egyetem Rektori Hivatalának, és különösen Rosario Pentón Díaz korábbi rektornak, hogy jóváhagyta egykori jelentkezésemet.
Köszönetet mondok azoknak az embereknek, akik támogattak és elkísértek ebben a nehéz feladatban.
Osztálytársaimnak és tanáraimnak üzenve: Ti vagytok a legnagyobbak!
Mindenekelőtt köszönöm nekik, hogy nem adták fel a nyomás a nehézségek, és a milliónyi akadály ellenére sem, amelyekkel ezen a nehéz úton szembesültem.
Mindent köszönök Kubának, és örökké hálás vagyok Fidelnek!"
© Juhász Norbert
Tegnap került leszállításra az első tételnyi Kubában összeszerelt UAZ terepjáró.
Az orosz gyártó képviselőinek tájékoztatása szerint pedig hamarosan megkezdődik az UAZ Pickup modellek összeszerelése és leszállítása is.
Több kubai tartomány máris ünnepli a Santiago de Cuba-i Moncada laktanya és a Bayamo-i Carlos Manuel de Céspedes laktanya elleni támadás 72. évfordulóját.
Bruno Rodríguez Parrilla, a Kubai Köztársaság külügyminisztere, helyi idő szerint tegnap délután a függetlenség megőrzését, a forradalom védelmét és a szocializmust a kubai külpolitika legfőbb prioritásaiként határozta meg.
Az eseményen Johana Tablada, a Kubai Köztársaság Külügyminisztériumának USA ügyekért felelős igazgatóhelyettese pedig hangsúlyozta, hogy a kubai diplomaták munkáját továbbra is a kubai nép inspirálja.