A „Melissa” hurrikán ma csapott le Kubára, a Saffir-Simpson skála szerinti 3-as erősséggel, átlagosan 205 km/h tartós széllel és erősebb széllökésekkel.

Helyi idő szerint hajnali 3 óra után érkezett meg Santiago de Cuba tartomány Guamá településének területére, konkrétan az El Francés strandnál.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez az erős trópusi ciklon, folyamatosan intenzív esőzéseket és villámárvizeket generál, főként a part menti területeken.

A hurrikán erejű széllökések akár 45 kilométerre is kiterjedhet az adott epicentrumtól, míg a trópusi viharos erejű széllökések akár a 315 km/h erősségűvé is válhatnak.

A "Melissa" kedden az eddig mért harmadik legerősebb hurrikán lett az Atlanti-óceán északi medencéjében, miután elérte a 295 kilométer/órás maximális tartós szélsebességet, miközben a központi légnyomás 892 hektopascalra csökkent.

A Granma c. napilap folyamatos online tájékoztatásából kitűnik, hogy a listát a 2005 októberében tomboló Wilma hurrikán vezeti, 882 hPa-os minimális nyomással, ezt követi a Gilbert (1988 szeptember), 888 hPa-os nyomással.

A mostani jelenség a harmadik helyen áll, holtversenyben az úgynevezett Munka Ünnepi Hurrikánnal (1935 szeptembere), amelynek minimális nyomásértéke 892 hPa volt.

Korábban a "Melissa" jelentős károkat okozott Jamaicában, ahol 5-ös kategóriájú hurrikánként csapott partra, közel 300 km/h sebességű széllel, a mostanra fölmért, katasztrofális állapotokat hagyva maga után.

A kubai hatóságok mindvégig következetesen hajtották végre a megelőző intézkedéseket melyek során Santiago de Cuba tartomány védelmi tanácsa több mint 281 000 ember evakuálását hajtotta végre, mely napokon át zajlott, hogy a lakosság biztonságos helyeken várja ki a vihar végét, az ország keleti részére jelentett nagy kockázatra az élet- és vagyonbiztonság  tekintetében.Odexa Fuentes Medina, az Evakuálási Bizottság elnöke kiemelte a Tartományi Védelmi Tanács gyors aktiválásának kulcsszerepét és a védelmi tervek hatékonyságát, amelyek lehetővé tették, hogy több mint 281 000 ember találjon biztos menedéket, köztük azok is, ide értve azokat is, akik szükség esetén hatósági segítséggel átmenetileg rokonokhoz és szomszédokhoz költöztek.

Ezzel egyidőben jelentette be Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára, hogy az ország erőfeszítéseit a keleti tartományok felkészítésére összpontosítja, amelyeknek jelenleg mindegyike ciklonriasztási fázisban van.Hasonlóképpen, Esteban Lazo, a Politikai Hivatal tagja és a Népi Hatalmi Nemzetgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy az ország egységesen és szolidaritással készül szembenézni a hurrikánnal, szorgalmasan betartva a polgári védelem ide vonatkozó irányelveit.

A Nemzetvédelmi Tanács beszámolója szerint más keleti területeken további több ezer ember evakuálására irányuló intézkedéseket vezettek be az esőzések okozta árvízveszély miatt.

Díaz-Canel elnök ezen a téren ismételten hangsúlyozta, hogy az emberi életek védelme a legfontosabb dolog e hatalmas hurrikánnal való közdelem során.

 Fotók: presidencia.gob.cu

© Juhász Norbert

"A Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal szolidáris Kubával, és folyamatosan támogatja a szigetországot az amerikai blokád elleni küzdelmében.

Ma ismételten megerősítjük szolidaritásunkat és támogatásunkat kormányotok és népetek iránt, akik az egyoldalú szankciók súlyát viselitek.

Ezek a szankciók jelentősen befolyásolják az emberi jogokat Kubában, különösen a következő területeken:

 Egészségügy: Az alapvető gyógyszerek és orvosi berendezések hiánya.

 Oktatás: Nehézségek az oktatási anyagok és technológiák beszerzésében, ami akadályozza a tanulók fejlődését.

Munkaügy: Bonyolult körülmények az iparban, az energiarendszerben és alacsony bérek a gazdasági blokád és a korlátozások miatt.

 Kiszolgáltatott csoportok: Az idősek, a gyermekek és a fogyatékkal élők különösen érzékenyek a szankciók hatásaira.

A legsúlyosabb szankciók közé tartoznak a pénzügyi és kereskedelmi korlátozások, amelyek korlátozzák a gazdaság működését és akadályozzák a kielégítő működést különösen az egészségügyben és az oktatásban.

A leginkább érintett csoportok a szegények és a kiszolgáltatottak.

Az egyoldalú szankciók súlyosan érintik a kubai gazdaságot, a kritikus infrastruktúrát és a lakosság alapvető szükségleteit.

A humanitárius mentességek korlátozottak, így a nemzetközi szervezetek munkáját is akadályozzák a túlzott megfelelési követelmények.

A nehéz körülmények ellenére a kubai kormány intézkedéseket tett a szankciók hatásainak enyhítésére, szociális programokat és gazdasági változtatásokat vezetett be.

Ezek közé tartoznak az élelmiszer- és gyógyszerellátás biztosítására, valamint a gazdasági diverzifikáció előmozdítására irányuló erőfeszítések.

A Magyarországnál mindössze 1 millióval nagyobb lakosságú Kubában a súlyos szankciók ellenére hatszor kevesebb haláleset történt a világjárvány alatt.

Sajnálatos, hogy egy olyan korszak kezdődik, amelyben az Egyesült Államok legújabb, szélsőjobboldali vezetése nyíltan katonai invázióval fenyegeti Venezuelát és Kolumbiát, miközben Argentínában és Brazíliában támogatja a szélsőjobboldali erőket.

Ezek jelentős kihívások elé állítják Kubát.

Továbbra is támogatjuk a kubai nép jogait és a szankciók elleni küzdelmet, arra ösztönözve a nemzetközi közösségeket, az országokat, hogy emeljék fel szavukat a kubai nép védelmében."

 Vajnai Attila

       Elnök

Magyarországi Munkáspárt 2006 - Európai Baloldal

A Máximo Gómez Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Yván Peña ma arra kérte a dominikai kormányt, hogy tartsa fenn az ENSZ-ben álláspontját amely az Egyesült Államok Kuba elleni blokádjának megszüntetését szorgalmazza.

Október 28-án és 29-én az ENSZ tagállamai egy elemzést követően szavaznak az „Egyesült Államok által Kuba ellen elrendelt gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargó megszüntetésének szükségessége” című határozatról, amely 1992 óta évről évre szinte rendíthetetlen támogatást élvez a nemzetközi közösségtől.

Peña emlékeztetett arra, hogy történelmileg a Dominikai Köztársaság következetesen támogatta ezt, amely követeli az illegitim, törvénytelen és bűnös ostrompolitikának a feloldását, s tette függetlenül attól, hogy az országnak éppen  milyen kormányai váltották egymást.

„A Dominikai Köztársaságnak, Juan Pablo Duarte és Máximo Gómez generalisszimusz földjének, évek óta határozottan fenn kell tartania álláspontját népei függetlenségének és szuverenitásának védelmében.”

– Erősítette meg a szervezet elnöke.

Ezeket a kijelentéseket a Máximo Gómez Parkban tartott megemlékezésen tették, amelyet a dominikai hazafi vezette függetlenségi küzdelem, az „első machete-roham” 157. évfordulójának alkalmából tartottak.

Az Alapítvány nevében Peña kifejezte bizalmát, hogy Luis Abinader elnök és kormánya hű marad a latin-amerikai szolidaritás és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elveihez.

„Ez a szavazás megtestesíti a népek függetlenségét és megerősíti a méltóságteljes külpolitikát.”

 – Hangsúlyozta Pena, miközben a Kuba ENSZ előtti jogos követelésének támogatásáról szóló döntést a nemzeti szuverenitás cselekedetének nevezte.

Mindemellett arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok nyomást gyakorol a különböző országokra, hogy módosítsák a Kuba iránti hagyományos támogatásukat, s ezt a helyzetet nemrégiben Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter is elítélte. (Lásd október 23-án kelt cikkemet.)

„Washington nyomása ellenére bízunk benne, hogy Duarte és Gómez földje szilárd marad, és nem enged.”

– Fogalmazott Pena, ismételten kifejezve reményét, hogy a Dominikai Köztársaság fenntartja szuverén álláspontját.Az alkalomból Ángel Arzuaga kubai nagykövet felszólalásában felidézte „az első machete-támadás” történelmi pillanatát, amelyre 1868. október 26-án, a tízéves háború (1868-1878) alatt került sor, mely mérföldkövet jelentett a szigetország függetlenségért folytatott küzdelmében.

Megjegyezte, hogy Máximo Gómez parancsnoksága alatt a kubai erők a machetét harci fegyverként használva támadtak meg egy spanyol csapatot, s ez a taktika korábban ismeretlen volt Kubában.

„A Pinos de Baire-i csata egy olyan stratégia tűzkeresztsége volt, amely a kubai harcmodor sarokkövévé vált.”

 – Jegyezte meg a diplomata, felidézve azt is, hogy Gómez röviddel Carlos Manuel de Céspedes vezette függetlenségi felkelés kezdete után csatlakozott a tízéves háborúhoz.

Két nappal az ENSZ blokád feloldását szorgalmazó határozatáról szóló szavazás előtt Ángel Arzuaga – ahogyan azt korábban a kubai külügyminiszter is tette – elítélte a Fehér Ház nyomását, amelyet több országra is gyakorolt, hogy változtassanak a Kuba iránti történelmi támogatásukon.

A nagykövet határozottan kijelentette, hogy ezen a napon, ahogy 1992 óta mindig, a nemzetek elsöprő többsége Kuba mellett fog szavazni, ezzel kifejezve egyet nem értését országuk gazdasági és társadalmi fejlődését akadályozó fő akadállyal.

1992 óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése egymást követően fogadott el olyan határozatokat, amelyek az Amerikai Egyesült Államok által Kuba ellen elrendelt gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi blokád megszüntetését szorgalmazzák.

A legutóbbi, 2024. október 30-án tartott szavazáson 187 tagállam támogatta a határozatot, míg csak két ország – az Egyesült Államok és Izrael – szavazott ellene, egy pedig tartózkodott.

Ezek az eredmények megerősítették a nemzetközi közösség szinte egyhangú elutasítását ezzel a bűnterhes politikával szemben, amelyet mint látható a nemzetközi közösség az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi joggal teljesen ellentétesnek tart.

Fotók: Luis Alberto Colarte

 © Juhász Norbert

Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök, a Kubai Kommunista Párt első titkára gratulált José Ramón Machado Venturának, az egykori Lázadó Hadsereg egyik parancsnokának 95. születésnapján.

„Szeretettel és szívből jövő csodálattal gratulálunk ma a Lázadó Hadsereg parancsnokának, José Ramón Machado Venturának, aki számos csatában bajtárs volt, és aki 95 évesen példát mutat nekünk arra, hogyan folytathatja a harcot a forradalomért, amely élete értelme továbbra is!”

- Fogalmazott közösségi oldalain a kubai államfő.

José Ramón Machado Ventura 1930. október 26-án született San Antonio de las Vueltasban, az egykori Las Villas tartományban.

Forradalmi tevékenységét 1952-ben kezdte még a Havannai Egyetem orvostanhallgatójaként.

Részt vett az Egyetemi Hallgatói Szövetség (FEU) által irányított mozgalmi munkában.

Orvosként végzett, majd kapcsolatba került a Fidel és Raul Castro vezette Július 26. Mozgalommal, s később csatlakozott is a felszabadító harcba kezdett gerilla csapatokhoz a Sierra Maestrában, ahol a 4. csoportban Ernesto Che Guevara, majd az 1. csoportban Fidel Castro Ruz parancsnoksága alatt harcolt Kuba felszabadításáért.Meyvis Estévez Echevarría, a Kubai Fiatal Kommunisták Szövetségének első titkára José Ramón Machado társaságában a szervezet XII. Kongresszusán. A háttérben Díaz-Canel elnök, és Aylín Álvarez García a Kubai Kommunista Párt "Nico López" Egyetemének rektorhelyettese.

1958. márciusában beválasztották abba az oszlopba, amely Raúl Castro Ruz parancsnok utasítására elhagyta a Sierra Maestrát, hogy létrehozza a második Keleti Frontot az egykori Oriente tartomány északi részén.

Itt századosi rangot kapott, és megbízták a későbbi Katonai Egészségügyi Osztály megszervezésével, amelynek vezetését az ország teljes felszabadításáig ellátta.

A Kubai Forradalom diadalát követően, számos fontos pozíciót töltött be Kuba állami és pártvezetésében.

1965-ben a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja lett, majd 1971 júniusában pedig a Párt Matanzas Tartományi Bizottságának első titkára.

A Párt 1975. decemberében megtartott első kongresszusán ismét megerősítették a Központi Bizottságban, és a Párt Politikai Irodája tagjává választották, s ebben a pozíciójában a következő kongresszusok is megerősítették.

1976 decemberében, amikor megalakult Kuba Néphatalmi Nemzetgyűlése, az Államtanács tagjává választották.

Hosszú és kiemelkedő forradalmi pályafutása során számos kitüntetés és elismerés birtokosává vált, köztük van a Kubai Köztársaság Hőse és a Playa Girón Rend, mely utóbbit 2013. március 11- én a második Keleti Front létrehozásának 55. évfordulója alkalmából vehetett át.

2017. január 21-én megkapta a Carlos J. Finlay-rendet.

Ezt a rendet a társadalomtudományok területén végzett alkotói munkásságáért kapta, amely a kormány, az állam és a párt szférájában olyan problémák megoldására irányult, amelyek különösen hozzájárulnak a társadalom egészségének és jólétének megőrzéséhez és javításához.

Fotók: minfar.gob.cu

© Juhász Norbert