A témát kifejező festmények egy galériája valahol Havannában. (Fotó: pcc.cu)
Az emberi fajnak 110 bőrtónusa van, és Kubában tudományosan bizonyított, hogy ebből 105 is megtalálható, ám genetikailag egyetlen nép él, nincsenek etnikai kisebbségek.
Lassanként eltelik a 21. század, és továbbra is szükséges föltenni a kérdést Kubában: Mi a faj fogalma? Hogyan van jelen ez a kérdés a jelenlegi kubai társadalomban?
A bőrszínt máig sokan, ám tévesen a faj szinonímájaként értelmezik. Ez a fogalom az állatoknak minősített egyedcsoportokra vonatkozik a biológiában egy fajon belül, amelyeket azonos képességekkel és tulajdonságokkal jellemeznek, és amelyek pontosan az említett paraméterek miatt különböznek a többitől.
Tehát, ha tudományosan igazolták, hogy az emberiségen belül nem léteznek fajok, akkor egyáltalán helyes lenne-e rasszizmusról, az egyik ember állítólagos biológiai, intellektuális és esztétikai felsőbbrendűségéről beszélni a másikkal szemben?
Rolando Julio Rensoli Medina, a Kubai Írók és Művészek Szövetsége (UNEAC) José Antonio Aponte Bizottságának alelnöke megismételte, hogy semmiképpen sem.
A Kubai Kommunista Párt honlapja szerkesztőcsapatának adott interjújában kijelentette, hogy a korábbi civilizációk egyike sem használta ezt a kifejezést, azonban a burzsoázia Amerika meghódítása során, majd később Afrika és Ázsia gyarmatosításával a lakosság jogainak megtagadása céljából alkalmazta ezt a terminológiát az emberek megalázása és a velük való rossz, és embertelen bánásmód során ezzel mintegy "igazolva" cselekményeit ellenük hiszen "alsóbbrendűekről" volt szó.
"Ezzel a gazdasági és politikai értelemben vett hegemón hatalmak nagyon korán hoztak létre egy ilyen kollektív mentalitást, annak összes diszkriminatív és perverz viselkedési formájával."
- Magyarázza Rensoli Medina.
Kubában a Forradalom első napjától kezdve megnyilvánult a politikai akarat a faji megkülönböztetés teljes felszámolására, amelyet Fidel Castro az akkori időszak legsúlyosabb társadalmi problémájának minősített.
A nemzeti és nemzetközi szintű fellépéshez vezető kiterjedt vitafolyamatok után,- ahol a Kubai Kommunista Párt is alapvető szerepet játszott az ideológiai szféra és az ország legfelsőbb vezetése mellett működő munkacsoporttal - 2019. novembere óta a kubai Minisztertanács jóváhagyta a "Kubai színek" elnevezésű nemzeti programot a rasszizmus és faji megkülönböztetés ellen, amelyet a Miguel Díaz-Canel Bermúdez köztársasági elnök vezette nemzeti bizottság hajt végre.
A kormányprogram a rasszizmus okainak többdimenziós feltárását, és megközelítését teszi lehetővé.
A megvalósításért pedig a harminc főből álló Nemzeti Bizottság felel különféle intézmények, társadalmi szervezetek és illetékes minisztériumok közreműködésével.
"Az emberek felteszik a kérdést: Hogyha nem léteznek fajok, akkor miért használjuk a rasszizmus kifejezést a programunkban?"
Bár tisztában vagyunk vele, hogy ez tudománytalan kifejezés, ám maga az elméleti felfogás, vagyis rasszizáló emberek viszont igen, akik viszont életben tartják ezt az attitűdöt.
Nincsenek fajok, három alapvető különbség van jelen az emberi lények között alapvetően: Belső genotípus és külső fenotípus szerint, valamint a kulturális és nyelvi szempontok meghatározóak"
- Hangsúlyozza Rensoli Medina.
Emellett kitért arra, hogy még mindig vannak olyan emberek, akik pszichológiai, azaz intellektuális, fizikai és esztétikai szempontból úgy vélik, hogy vannak másoknál eredendően szebb, intelligensebb, vagy bizonyos dolgokat jobban elősegítő embercsoportok. Ezek pedig a rasszizmus konkrét megnyilvánulásai, ez diszkrimináció, amely ezen elmélet alapján "fajokat" hoz létre.
Továbbá elmondta hogy a program vitára bocsájtja a kérdést és bár a szövegből kikerült a faj kifejezés használata is, mégis a gyakorlatban nehezen biztosítható hogy többé senki ne használja.
A kubai nép genetikailag mesztic népként határozza meg magát, akik közül mindenkinek vannak ősi génjei, fenotípusos értelemben igen változatos módon.
Az emberi fajnak 110 bőrtónusa van, Kubában pedig tudományosan bizonyított hogy ebből 105 is jelen van.
Ez a program nem pusztán szlogen, hanem konkrét látható akciók szervezője és mozgatórugója is egyben.
"A rasszizmus főként kulturális jelenség, ezért a program be kellett épüljön többek között az oktatásba is.
Konkrét cselekvéssé vált, minden egyes területén az életnek, mely megköveteli, hogy magunkba nézzünk, és lássuk mik a konkrét problémák amik még napjainkban is részben velünk maradtak.
Ez egy olyan jelenség amelynek gazdasági háttere is van a pszichológiai mellett s a legerősebb káros zárványok pszichológiaiak.
Vannak akik önkéntelenül is gyakorolják a rasszizmust. Nem elég azt mondanunk hogy mi kubaiak általánosságban véve mindannyian meszticek vagyunk, de ténylegesen tudatosítanunk is kell magunkban, és ennek megfelelően cselekednünk."
- Zárta gondolatait Rensoli....
Forrás és fotók: pcc.cu
© Juhász Norbert